A mai nap be fogadtunk egy kis vadgalambot. Ha az felnöl akkor elmegy vagy itt marad?

Általában a kicsi galamb másfél-kettő és fél hónapos korában leválik a szülőkről vagy arról aki nevelte és általában el szokott menni

Nekem 2008 szeptemberében született az erkélyen egy kicsi még pihétlen rózsaszínű kis galamb és elment az anyja. Ekkor kb 3 napos korában behoztam és fecskendőből búzadarával+vízzel etettem. Melegvizes palack ruhák között volt a pótmamája.

kettő és fél hónapos korában, kb. november közepén, amikor kint már hideg volt, ő is elkívánkozott. Kimentünk az erkélyre és elment, aztán már nem is engedte, hogy oda menjek hozzá. Aztán vittem ki neki magot másnap, de nem jött, harmadnap is kerestem, de nem jött.

Aztán a negyedik napon is mentem, hogy megnézzem evett-e a magból amit ki tettem neki..

Akkor meglátott és leugrott a korlátról az erkély talajára és befutott a szobába. Azóta már nemsokára, szeptemberben a 9. évét tölti itt nálam és csak kicsi időre repül csak ki. Akkor is ha meglát, egyből repül vissza a vállamra.

Teljesen szabadon tartom. Van amikor a fejemnél fekszik, amikor felébredek. Általában az ajtó tetején alszik és újságokat cserélem az ajtó alatt. :)

Azért ha nagyon összenőtök, akkor egy dologra érdemes vigyázni, hogy a tollát ha megrázza, vagy kis toll töredékek szállnak a levegőben belőle, azt lehetőleg ne lélegezd be. nem törődtem vele eleinte és nem is okozott azonnal problémát, de egyszer csak annyira allergiás lettem rá, hogy nem kaptam utána már normálisan levegőt, fuldokoltam köhögtem órákig, amikor egy legkisebb toll töredéket véletlenül belélegeztem. Szóval légúti allergiát okoz. Akkor kórházba is kerültem, szteroidot kaptam rá és elmúlt, de már vigyázni kell vele mert érzékennyé váltam a tollra.

Mostanában ez nem jelentkezik már, de szerintem csak azért mert nagyon vigyázok, hogy ott ne vegyek levegőt ahol látom, hogy szállnak a toll töredékek vagy a tollnak pora. Olyankor inkább vissza tartom a légvételt és távolabb megyek lélegezni ilyen könnyűbúvár módszerrel, vagy oda szorítok az orromhoz valami sűrű szövésű anyagot és azon keresztül veszem a levegőt, pl a pólót szorosan az orromra húzom. :)

Ez előtt a galamb előtt volt másik is de az kint lakott az erkélyen, egy kislány galamb volt. nagyon jól megvoltunk kicsi korában.

Ő volt az a kis aranyos: [link]

Volt amikor elmentem hosszabb időtra itthonról és csak későn jöttem haza, még éppen világosban. Akkor mentek ki a galambhoz és nem szólt hozzám, csak állt és meg se mozdult. Szóltam, szólongattam de nem mozdut csak állt sértődötten. Aztán a kezemből adtam magot elé és akkor nagy nehezen megmozdult és elkezdte csipegetni.

Azért volt ekkora bizalma bennem mert meg adtam neki az akaratának tiszteletet. Elfogadtam, amikor a legkisebb jellel elhúzódással is jelezte, hogy valamit nem akar. Nem fogtam meg akaratán kívül a kezembe és hasonlóan. Azt nem nagyon szereti egyik sem.

Aztán amikor már nagyobb lett, egyszer ott állt az erkély szélén egy másikkal amelyiket nem ismertem. Oda akartam lépni hozzá, ahogy szoktam, hogy megsimogassam és enni adjak a kezemből, de most elhúzódott és jobbnak láttam nem közelebb menni, mert felismertem a helyzetet, búcsúzni jött. Néztünk egymásra, talán fél percig, talán egyig vagy ki tudja mennyi ideig, mert nem akartam közelebb menni mert tudtam, hogy akkor elmegy és soha többé nem látom.

Végül már én nem bírtam a helyzetet tovább és közelebb léptem.

Ekkor a két galamb egyszerre egy szemvillanás alatt elrepült. Nem láttam többet őket.

A columba livia domestica-városi galamb-visszajár. nálunk 10-ből 8 visszajár.kajálni, vagy egyszerűen csak benéz hogy mit csinálunk.

Vadgalamb-balkáni gerle-még nem volt nálam, arról nem tudnék mit mondani. Nem tudom milyen galambról van szó. Kaját mit kap, mekkora?

Tőlem tanult meg turbékolni.

Mindig mondogattuk neki azonos szavakat amikor csipkedte a kezünket és kiprovokálta, hogy játsszunk vele, oda jött és a lábunkba csípett, ha nem foglalkoztunk vele. Akarta, hogy imitáljunk afféle galamb verekedést, ahol ő győzhet. A szárnyával csapkodja a kezünket ilyenkor és jókat belecsíp közben. Jól "elver". :D

Amikor fent van a szekrényen és elmegyek az ajtó mellett, már ott is van és kiabál, hogy nyúljak fel hozzá. Akkor nem hagyja abba a "verekedést" mint játékot. Miközben megsimítom a kis fejét nyakát, közben ő jókat belém harapdál. Arról szól a játék, hogy megsimítsam a nyaka környékén, azt nagyon szereti. Amikor kézben van akkor addig szoktam simogatni a nyakánál, hogy becsukja közben a szemét és sokszor ott alszik el és aztán felriad, hogy hol is van. :) Az ajtón is simogatom, miközben ő elkapja a kezem. Ezt imádja játszani. :)

Szinte ki provokálja.

Mindig mondogattuk neki először amikor "harapott", hogy "jólegyél".

Egy idő után elkezdte turbékolásként mondogatni. Mivel nem galambok között nőtt fel, így amit tőlünk hallott azt mondogatja a hangsúlyával turbékolás helyett.

Aztán sokat hallotta tőlem, hogy gyönyörű galambom és azt tanulta meg és most azt mondogatja a videón is lehet hallani ha megfigyeled jobban. Még hangsúlyozza is, hogy gyönyörű.

Amikor észre vettem, hogy úgy figyeli a kiejtést, akkor elkezdtem neki tudatosan ismételgetni a szót és ő utánam mondta de nem mindig pontosan. Épp úgy csinált mint amikor egy papagáj tanul beszélni.

Aztán egyszer csak elkezdte rosszul mondani. Erre én jól, helyesem megismételtem. Mondta, hogy "gyönyű" erre mondom, "gyönyörű".

Megint mondja "gyönyrű". Akkor én is úgy mondtam először rosszul, aztán megismételtem helyesen is. Erre nekem ugrott és jól összevert a szárnyával és csipkedett a csőrével, hogy miért csúfolom ki. :)

Hihetetlen milyen okos állatok a galambok!

Ez még fiatal korában volt.

Amikor kezdett nagyfiúsodni, először nem tudtam mit csinál, a kezem ujjai és a lábujjaim a lány galamb farok tollát idézhették fel az ösztönében és bármelyiket meglátta, akkor ráugrott és egy ideig egyensúlyozott rajta, aztán elkzdett csapkodni a szárnyával és oda spriccelt, mivel fiú :)

Aztán lett párja és azzal csinálta később.

Éppen fent ült az ajtón és mutattam neki a kezemmel, ahogy egyik madár a másikra ugrik és "azt" csinálja, közben a szárnyaival csapkod a másik hátán. Erre úgy megsértődött, hogy nekem repült és jól megvert, hogy miért csúfolom. :)

A galambok így mutatják meg egymásnak elmutogatott dolgokkal, hogy mit szeretnének. Így kommunikálnak egymással. Sokszor amikor látom, hogy le akar ugrani, vagy éppen fel akar menni valahova, akkor a kezemmel mutatom, hogy felteszem és mozgatom a kezem abba az irányba. Utána oda teszem elé, hogy ráüljön és akkor tényleg át teszem a galambot oda ahova nézett előtte. Már megtanulta, hogy mit jelent, ha így csinálok.

Azt is ismeri, hogy valamit "nem szabad".

Volt amikor ki akart menni, de éppen elmentünk itthonról és nem akartam kizárni, ő itt érzi jobban magát bent.

Akkor mondtam, próbáltam neki magyarázni, hogy "elmegyünk és sietünk vissza". Ezt már megtanulta, hogy azt jelenti, hogy sokáig nem lát majd. Ennek ellenére mondta a magáét, hogy engedjem ki, erre nem tudtam már hogy magyarázni, hogy most nem lehet, azt találtam mondani, hogy most "nemszabad".

Erre felkapta fejét és rám nézett olyan furcsán mintha mondaná, hogy "nem csináltam semmi rosszat, mire mondod most, hogy nem szabad?" :)

Nagyon értelmesek.