Galamb vagy kacagó gerle?

A postagalambok a galambvilág angol telivérei,eszedbe ne

jusson king,strasszer,kacagó gerle és társai.

Csak posta!Kell egy tisztességes dúc,aztán lehet versenyezni velük.De hobbi szinten is postát kell tartani,

intelligensebb,okosabb mint a többi galamb,gerle.

Ha kell segítek amibe tudok.

Már négy és fél éve nevelek egy galambot.

Még 2008 szeptember 2.-án tojásban volt és ültek rajta.

3.án kibújt a tojásból és 5-6.-án, 3 nap múlva ott hagyta a kedves mama (egy fekete kislány) és akkor behoztam a lakásba. Utána sokat volt kézben. Tettem mellé rögtönzött mű anyát, hogy mindig melegben legyen. Az úgy nézett ki, hogy 2.5 literes műanyag kólás palackba tettem 40 celziusz körüli vizet. Egy papírral letakart tálcára tettem a palackot és letakartam egy ruhával. A ruha mellé tettem a kicsi, még nem is pelyhes csibét, a kis galambot. A forróvizes palackot kisgalambbal együtt letakartam még egy ruhával, hogy oldalról levegőt kapjon.

Enni búza apróbb válogatott magjait adtam a csőrébe, ami bele fért a kis csőrbe. Inni az ujjamról cseppentettem vizet bele. Ez az egy lehetőség volt, hogy megmentsem és felneveljem.

(A másik lehetőség lett volna, hogy kinn maradt volna a hűvösben és az anyja nem jött)

A forróvizes palackot este frissen tettem mellé. Éjszaka is cseréltem és utána már csak reggel kellett megint. Felkeltem hozzá mint egy kisbabához. :)

Etetéskor bal kézzel megfogtam a kis testét és a mutató és hüvejk ujjammal megfogtam a csőre két oldalát és a jobb kezekmmel kinyitottam. Aztán már csak bele kellett tenni a válogatott legkisebb búza szemeket, ami már bele fért. Időnként megtapintottam a kis begyét, hogy mennyire van tele (nagyon hamar kiürült) és addig raktam bele a magot, amíg kicsit nem gömbölyödött érintéskor. Később már nagyobb búza szemek is bele fértek, sőt később már a markomból öntöttem az egyik kezemmel nyitott csőrébe a magokat.

Akkor még kicsi korában imádta egy ideig a banánt és a szőlő szemből kiadagolt kis darabokat még jobban, csak úgy falta! (Ma már meg nem enné.)

Hatalmas szeretettel nevelgettem. Mivel akkoriban vesztettem el a mu

Már négy és fél éve nevelek egy galambot.

Még 2008 szeptember 2.-án tojásban volt és ültek rajta.

3.án kibújt a tojásból és 5-6.-án, 3 nap múlva ott hagyta a kedves mama (egy fekete kislány) és akkor behoztam a lakásba. Utána sokat volt kézben. Tettem mellé rögtönzött mű anyát, hogy mindig melegben legyen. Az úgy nézett ki, hogy 2.5 literes műanyag kólás palackba tettem 40 celziusz körüli vizet. Egy papírral letakart tálcára tettem a palackot és letakartam egy ruhával. A ruha mellé tettem a kicsi, még nem is pelyhes csibét, a kis galambot. A forróvizes palackot kisgalambbal együtt letakartam még egy ruhával, hogy oldalról levegőt kapjon.

Enni búza apróbb válogatott magjait adtam a csőrébe, ami bele fért a kis csőrbe. Inni az ujjamról cseppentettem vizet bele. Ez az egy lehetőség volt, hogy megmentsem és felneveljem.

(A másik lehetőség lett volna, hogy kinn maradt volna a hűvösben és az anyja nem jött)

A forróvizes palackot este frissen tettem mellé. Éjszaka is cseréltem és utána már csak reggel kellett megint. Felkeltem hozzá mint egy kisbabához. :)

Etetéskor bal kézzel megfogtam a kis testét és a mutató és hüvejk ujjammal megfogtam a csőre két oldalát és a jobb kezekmmel kinyitottam. Aztán már csak bele kellett tenni a válogatott legkisebb búza szemeket, ami már bele fért. Időnként megtapintottam a kis begyét, hogy mennyire van tele (nagyon hamar kiürült) és addig raktam bele a magot, amíg kicsit nem gömbölyödött érintéskor. Később már nagyobb búza szemek is bele fértek, sőt később már a markomból öntöttem az egyik kezemmel nyitott csőrébe a magokat.

Akkor még kicsi korában imádta egy ideig a banánt és a szőlő szemből kiadagolt kis darabokat még jobban, csak úgy falta! (Ma már meg nem enné.)

Hatalmas szeretettel nevelgettem. Mivel akkoriban vesztettem el a munkahelyem ezért kellett valami, ami kicsit jó érzéssel tölt el és volt is rá időm bőven.

Végül megtanult tőlem turbékolni. Vadgalambokat nem hallott, viszont nagyon sokszor mondtam neki, hogy "gyönyörű kis csibém" Egyszer csak halljuk, hogy érdekesen turbékolni kezdett. Azt lehetett kihallani belőle, amit nagyon sokszor tőlem hallott, hogy "gyönyrűűű gyönyörűűű" ezt lehetett ki hallani belőle, amit mindig mondtam neki, hogy gyönyörű. A végére teszek fel egy videót ahol így turbékol. :)

Ekkor már próbáltam tudatosan tanítani neki a szót. Még sokszor eltévesztette. Amikor mondtam neki többször, akkor becsukta a szemét és próbálgatott utánozni. Pontosan úgy mint egy papagáj.

Eleinte eltévesztette és viccből utánoztam. Na erre bedühödött és nekem támadt. Össze-vissza vert a szárnyával és a csőrével, amikor megpróbáltam kicsúfolni és úgy mondtam, ahogy ő rosszul mondta.

Egyszerűen alig hittem a szememnek és fülemnek.

Egy galambnak van ilyen intelligenciája, hogy megért ilyen érzelmeket, ilyen elvont gondolatot, hogy én most kicsúfolom őt és ezért haragudnia kell rám.

Pl akkor is vadul megtámadott, amikor fogott magának kint egy kislányt és megk.félte (hogy mondjam másképp). Utána mutattam neki a kezemmel, ahogy egymás fölött vannak és alá billenti a farkát a másik galamb alá és közben verdes a szárnyával. Ezt is megértette, hogy mit akarok neki mondani.

Ettől szintén nagyon dühös lett és nekem támadt, mint a hitckok filmben (legalábbis az jutott eszembe akkor róla).

Amit nagyon fontosnak tartok, hogy mindenben segítségére legyek. Értem alatta, ha pl ki akar menni, akkor nyitom az ablakot és ha meg jön és kopog kintről, akkor kinyitom neki.

Amikor kihajolok az ablakon és ő kintről meglát, akkor egyből elindul felém és a hátamon vagy a vállamon landol. ott elkezd forogni és a fülembe búgja amit tanítottam neki. Közben a fejét minden forgásnál a fülemhez érinti, mintha megsimogatna vele. Hihetetlen nagy szeretet van benne. Megérte, hogy ennyit foglalkoztam vele. :)

A párja, a kislány már ennél sokkal vadabb. Azt kint fogta és úgy került ide. Eleinte nagyon félt tőlünk, de megpróbáltam legalább azt megmutatni neki, hogy ne féljen tőlem. Ez úgy történt, amikor valami nem tetszett a kislánynak, akkor ösztönből felém kapott. Akkor úgy tettem, mint ha félnék tőle és engedtem, hogy elzavarjon.

Már elértem vele, hogy nem fél a kezemtől és bele megy játékba. harapdálja a kezem és engedi magát megfogni, viszont soha nem lesz olyan szelíd és barátságos, mint amelyik itt nevelkedett nálam.

Sőt amelyik itt született a fiú, az kb másfél-kettő hónapos korában már felnőtt annyira, hogy leváljon arról aki nevelte, vagyis akkor novemberben elment és utána pár napig nem is engedte magát megfogni. Másnap már vissza sem jött. Ettől függetlenül minden nap kimentem az erkélyre és vittem ennivalót, hátha éhes. kb. 3 napig nem is történt semmi. Nem jött.

A negyedik nap amikor kimentem, megjelent a "gyönyörű" galambom. Akkor semmivel és senkivel nem foglakozott hanem repült (vagy szaladt) be a szobába. ki sem nagyon akart menni utána egy ideig. Nem is csodálom. Kint hideg volt és nem volt ennivaló. Azért sietett vissza annyira.

Utána már nem kívánkozott kint maradni. Illetve amikor később ki ment akkor már megbízhatóan vissza is jött hozzám.

Amikor olyan kedve van akkor lehasal a térdemen és ott alszik el. Imádja ha a tollát simogatom. Olyankor becsukja a szemét és oda bújik hozzám a fejével is.

hihetetlen kis madár.

Ja még valami, szerintem egy galambnál az fontos.

Megtanítottam neki, hova járhat pottyantani.

Azért nem mindig, de legtöbbször oda jár és az oda készített papírra teszi a dolgot. Sőt a kislány még inkább oda figyel erre. Amikor kell neki, akkor a fészekből felrepül az ajtó tetejére és az alá készített újság papírra pottyant és máris repül vissza a fészkébe.

Őt úgy tanítottam meg, hogy amikor nem oda tette ahova kell akkor megmutattam neki, hova kellene menni ilyenkor.

Legközelebb megint rossz helyre tette, akkor megint megmutattam hol annak a helye, azután kitettem az ablakon a madarat és nem engedtem vissza pár óra hosszáig.

Ezzel együtt azért van amikor éppen lerakják a terhüket ahol éppen járnak, vagy ha valamiért haragszik akkor direkt rossz helyre teszi bosszúból (pl ha valami tiltott zónát tanítok neki, ahova nem mehet, azt így bosszulja meg, ha épp olyan kedve van.

Amikor mégis rossz helyre pottyant akkor jön a habos szivacs és a takarítás. Ilyen galambokért még az is megéri.

A kislány havi két tojást rak de azokat kicserélem műanyag húsvéti tojásra ami olyan méretű. Majd a végén a videón az is látszik a halvány húsvéti hímes tojás mintával együtt a fiú galambom alatt.

Egy idő múlva viszont megtanulta, hogy más hangja van annak a tojásnak amit a lány tojott és más az üres műanyagé és azt kidobta a fészekből. Akkor a műtojást feltöltöttem vízzel és leragasztottam a lyukat. Azokat beteszem a valódi tojás mellé. Egy idő után átveszi a galamb test illatát és akkor kivehetem a saját tojását. Ilyen nálunk a születés szabályozás. :)

Bocs ha hosszú voltam, de ez annyira aranyos történet szerintem, hogy le kellett írnom. :)

És a videók:

http://www.youtube.com/watch?v=bCVcE5OQASo&list=UUssTTBV2sns..

http://www.youtube.com/watch?v=JKDktpiCaRQ&list=UUssTTBV2sns..