Ti hogy éreznétek magatok, ha kalitkába zárnának?
Engem eléggé zavar, amikor emberek madarakat tartanak, mert állatkínzásnak tartom, hogy egy olyan élőlényt zárnak be egy szűk kalitkába akinek a lételeme a repülés és a szabadság.
(csak mellékesen megjegyzem így vagyok ezzel a kisállatok esetében is és amikor delfineket és fókákat raknak be egy kis medencébe, hogy az embereket szórakoztassák,...)
Ha rajtam múlna én törvényileg tiltanám a madarak és kisállatok tartását és börtönnel meg kényszermunkával súlytanám őket.
Nem akarok senkit megsérteni ha madarat vagy kisállatot tart, csak kiváncsi vagyok, hogy nem zavar ez titeket.
Ill., ha ti madarak vagy kisállatok lennétek mit választanátok, hogy be legyetek zárva egy szűk ketrecbe vagy terráriumba vagy inkább szabadon szárnyalnátok a levegőben ill. szaladgálnátok a mezőn.
válasza:Törvényileg tiltanád? Mégis milyen alapon? Esetleg értesz az állatok nyelvén, és egy zebrapinty panaszkodott neked, hogy miért van a kalitkában és miért nincs szabadon eresztve?
Én azt sújtanám börtönnel, aki nem megfelelő körülmények között tartja az állatokat.
Van egy kanárimadaram, 12 éves. Szerintem ezzel mindent elmondtam. Megfelelő körülményeket biztosítok neki és jól érzi magát nálam. Nem hiszem, hogy a szabad eget választaná. Nem szűk neki a kalitka és képzeld, ő az a fajta, aki nem is szeret kijönni onnan. Ha kiveszem, akkor is visszamegy. Neki ez az otthona, a háza, ha úgy tetszik, és nem börtön. Te sem élsz csak azért jurtában egy tanyán, mert az adna szabadságot.
válasza:A fogságban tartott papagájoknak a kalitka/röpde az otthonuk ott érzik magukat biztonságban. Tehát ha nem egy kicsi kalitkában nyomorognak hanem egy hatalmas röpdében vagy egy közepes/nagy kalitkában vannak napi több óra kint léttel és minden szükségletük ki van elégítve akkor mondhatjuk hogy boldogok.
Nekik mivel sose tapasztalták meg nem álmuk/vágyuk hogy teljesen szabadok legyenek és úgy éljenek mint a természetben lévő társaik. És amúgy se tudnának kint életben maradni.
Az elrepült papagájok is szívesen visszamennének a gazdáikhoz csak nem tudnak.
DE még egy hatalmas röpdében se tudnak akkorát/úgy repülni mint a természetben. Ezért is jó a szabad reptetés(kockázatos de ha jól van tanítva a madár és talál az ember egy erre tökéletes helyszínt szinte nem kockázatosabb mint pl kinti nagy röpdében tartani). Úgy repülhetnek mint a természetben mégse teljesen szabadok. Mivel eredetileg naponta rengeteg időt töltenek repüléssel(erre születtek) szükségük van/lenne szerintem a folyamatos,hosszútávú repülésre.
Nyilván egy már fogságban született állatnak már kevés esélye lenne a szabadban való életben maradásra, de nem is arról van szó, hogy máról-holnapra engedjük ki őket a szabadba. Őket már nem is lehet.
De ha szép fokozatosan elkezdik a kisállatok kereskedelmét korlátozni és a tartásukat nagyon komoly követelményekhez kötni a helyzet sokat javulna.
Sok kisállattartó van aki tényleg lelkiismeretesen gondozza az állatot kiengedi őket, nagy helyük van stb. Ez jó, de ez még nem jogosítja fel az embert, hogy egy másik élőlényt kiragadjon a természetes élőhelyléről és rabságban tartson a saját szórakoztatására, vagy épp pénzért "állatbörtönökben".
Itt meg kell különböztetni a rezervátumokat és a fajmentő helyeket, ahol a kipusztulás szélén álló fajokat próbálják szaporítani. EZ rendben van és jó is, hogy vannak ilyen helyek, de ezek nem az állatkertek. Az állatok itt nem egy zsebkendőnyi területre vannak bezárva, és nem kell egész nap elviselniük a látogatókat, a sivítozó gyerekcsoportokat stb. Ha összehasonlítod a magyar állatkertet vagy bármelyik átlagos állatkertet azokkal a külföldi helyekkel, amit mondjuk a ismeretterjesző csatornákon látsz, hát ég és föld a különbség.
Vannak olyan helyek ahol csak egyetlen fajnak is egész szigetet tartanak fenn, hogy szaporítsák őket. Hol van ehhez a magyar állatkert.
válasza:A #11-nek mondom. Idézek tőled:
"Törvényileg tiltanád? Mégis milyen alapon? Esetleg értesz az állatok nyelvén, és egy zebrapinty panaszkodott neked.......Megfelelő körülményeket biztosítok neki és jól érzi magát nálam. Nem hiszem, hogy a szabad eget választaná...."
Most én kérdezem tőled:
"Mégis milyen alapon mondod, hogy jól érzik nálad magukat bezárva? Esetleg értesz az állatok nyelvén, ..."
Az első állatokat, amikor "elrabolták" őket az emberek mondjuk a prériről őket sem kérdezte meg senki, hogy beleegyeznek-e.
Vegyünk egy példát a dolog megvilágítására:
Sokan azt mondják: "Ó az csak egy egér. Elég neki az a pici hely. Van vize, kajája, örüljön."
Most tegyük fel, hogy idejönne egy idegen civilizáció űrhajon, és akik sokkal fejlettebbek az embereknél és embereket rabolnának el, elvinnék őket a saját bolygólyukra és bezárnák őket egy "emberkertbe", majd egésznap mutogatnák őket. Onnantól kezdve az egész életeded egy ketrecben kéne leélned. Te, hogy éreznéd magad?
Ők ekkor azt mondják: "Ó az csak egy ember. Elég neki az a ketrec. Van vize, kajája, örüljön."
válasza:Nos, ha ilyen kritikusan szemléljük a dolgokat, akkor szabadság nem s létezik. Börtönben vannak a kutyák, a macskák, minden állat, hiszen korlátozva vannak, nem mehetnek ki a lakásból/kertből. De börtönben senyvednek a lovak, a tehenek, a baromfiak, hiszen őket is bezárták. De börtönben vagyunk mi, emberek, hiszen mi sem mehetünk akárhová, mi is korlátozva vagyunk, a saját társadalmi rendszerünk korlátoz.
El kellene különíteni a dolgokat. Léteznek olyan állattartók, sajnos elég sokan, akik nyomorban tartják az állataikat (függetlenül attól, hogy az egy kanári vagy éppen egy ló), és épp csak annyit tesznek értük, hogy éhen ne vesszenek. Az ilyeneket elítélem, és jó lenne tenni ellenük. DE! Szerencsére rengetegen vannak olyanok is, akik tudatosan vesznek magukhoz állatokat, és a lehető legjobb körülményeket adják meg nekik.
A szabadon élő állatoknak egyáltalán nem olyan jó, mint ahogyan te azt gondolod. Mit ér nekik a szabadság, nem tudnak örülni neki, hiszen fontosabb gondjuk is van. Ennivalót kell találni, el kell menekülni a ragadozók elől, biztonságos menedéket kell találni, stb.
A fogságban tartott állatoknak mindettől nem kell félniük, és ha megfelelően, szakszerűen vannak ellátva, nem hinném, hogy az olyan rossz lenne nekik.
Az állatkertek, rezervátumok: ahogyan már előttem is írta valaki, nekik is céljuk van. Az emberek megismertetése az állatokkal, a fiatal nemzedék formálása, és nem utolsó sorban magának a fajnak a védelme. A legtöbb állatkertben (itt Magyarországon is) az állatkertek fő feladata a szaporítási program, és ezáltal a veszélyben lévő állatok megmentése a kihalástól. Ami lényegében az ember hibájából következett be. Szóval nem kell annyira sajnálni a "fogságban tartott" állatokat, legalábbis azokat, akiket szeretettel gondozza a gazdája.
(Nekem is vannak papagájaim, és bár nem mondták, mégis nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem szenvednek. Tágas helyük, és rengeteg kint töltött idő természetesen nem pótolja a szabad repülést, mégis, elégedettek az életükkel. Aki egy kicsit is ismeri a madarát, láthatja rajta, főleg több tíz év együtt töltött idő után.)
válasza:"Az állatok itt nem egy zsebkendőnyi területre vannak bezárva, és nem kell egész nap elviselniük a látogatókat, a sivítozó gyerekcsoportokat stb"
Az állatkerti állatok ugyanúgy nézik az embereket mint mi őket. Ez nekik is egy elfoglaltság. Amikor zárva van az állatkert kedvtelenebbek és várják mikor mennek az emberek újra. Ezt több állatkerti állatokról, állatkertről szóló filmben is mondták/hallottam.
válasza:A fogságban tartással a legnagyobb baj az unalom. Erről tudnának mesélni az állatkerti gondozók is. Azért dugdossák el a kaját, meg kötik fel a macskának a húst, valami elérhetetlen helyre, hogy használja az agyát az állat.
A kalitka meg akvárium... olyan apró helyről beszélünk, hogy nem normális belekezdeni a vitába. A vak is látja, hogy nem jó.
válasza:Jól van. Ha szerintetek kínzás názzetek fel a netre, és nézzétek meg pár madarat, akit felvett a gazdája, ahogy dalol. Látszik, hogy kicsattan az egészségtől a legtöbb, és látszik rajtuk, hogy megvan mindenük és boldogok. Nekem nem magyarázod meg, hogy az amandináim, a sirálykám, nem szeret nálunk lakni. Látnod kéne napközben.
Mitöbb, egyszer véletlenül amikor tisztítottam a kalitka aljt, kirepült a sirályka. Elment a szoba belső felétől az ablakig. Odarepült, és látszott rajta, hogy most meg van ijedve az ismeretlen helyzettől. Simán hagyta, hogy odamenjek, egyszerűen kézbevegyem, és visszategyem. És onnantúl fogva újra repkedni kezdett, és trillázni
Szóval nekem ne magyarázzátok, hogy rosszul él, és hogy nem kéne. Csak ez a zöld agymosás egyeseknek azt mondja, hogy jajj szehények, és már mindenki odavan.
Amúgy meg sokkal jobban sajnálnám az igavonó állatokat, és a hasonlókat.
Amúgy meg a legrosszabbul (a hülye gazdák kutyáin kívül) a vágásra nevelt állatok vannak tartva. És igen, kicsit sajnálom őket, de attól még eszek hőst. És igen lehetne növényt is enni helyettük. De mivel az, hogy egy állatot megesznek (ragadozók) természetes, én maradok ennyire természetes.
Amúgy meg a növényevőknek mondanám, hogy nem egy növénytől kimutattak már érzékelést, Pl. a vénusz légycsapóján kívül, ahol egyértelmű, pár fafaj képes rá, hogy ha egy kártevő rágni kezdi, akkor olyan rezgéseket kükd, amitől a szomszédos fajtárs fák (is)mérget kezdenek termelni.
Ha nagyon bele akarunk menni, akkor csak a növények nem kegyetlenek.
Amúgy az állatok, attól, hogy egy nagy területű szigeten/kontinensen/vízben laknak, nem azt jelenti, hogy be is járják. Vagy, hogy jót tesz nekik.
Szerintem a kevesebb térnél sokkal többet ér neki, amit egy gazda tud nyújtani
Dühös lettem, ne haragudjatok, a hosszú és elkalandozó válaszért, de meg akartam előzni pár buta visszakérdezést.
válasza:"Csak ez a zöld agymosás egyeseknek azt mondja, hogy jajj szegények, és már mindenki odavan."
Sajnos éppen az ilyen jellegű akadékoskodók miatt ítélik el a "zöldeket". :-( Rossz szemmel néznek rájuk, és nagyon becsmérlően nyilatkoznak róluk. Holott az állatvédelem, a természetvédelem nem erről szól. Nem attól lesz "zöld" valaki, hogy kimegy balhézni egy gyár elé, vagy hogy elkezdi hergelni a tömeget a szegény, sanyarú sorsú házi kedvencek védelme érdekében.
Én környezetvédő vagyok, és büszkén kijelentem, hiszen ennek szellemében alakítom az életemet, és valóban teszek is valamit a környezetem jobbá tételében. Ezt csendben, felesleges cirkusz nélkül is lehet. Ezen illene elgondolkodni.
Igen, ahogy már leírták, az unalom a legnagyobb ellensége a fogságban tartott állatoknak, hiszen nem kell megküzdeniük semmiért, minden az orruk elé van tolva. Ez a házi kedvencekre is vonatkozik, ám egy felelősségteljes gazdi ezt is megoldja kedvence érdekében. Az én papagájaim is sokkal szívesebben szerzik meg maguk az ételt különböző játékok során, mintha egyszerűen csak kivennék az etetőből. Számukra ez élmény és szórakozás, és persze nekem is. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!