Melyik papagáj szeret egyedül élni vagy inkább párba?

Egyik sem szeret egyedül élni, bár vannak olyan fajok, amik az agresszivitásuk miatt nehezen tarthatóak párban (egyes törpepapagáj fajok), de ez nem azt jelenti, hogy nem is akarnak párban lenni.. "A kialakult párok alapvető tulajdonsága, hogy rendkívül ragaszkodnak egymáshoz, innen ered az angol "lovebird" (szerelem madár) elnevezésük is. A kolóniában tartott madarak azonban gyakran agresszívek, és ez sajnos a kiszemelt egyed agyonveréséhez, maradandó csonkításához vezet. Ritkán még a különböző nemű madarak között is előfordul verekedés, főként az összekerülés időszakában."

A másik véglet pedig, mikor olyan drága egy madár, hogy az ember inkább egyet tart belőle, de azt úgy, mint, ha a saját gyermeke lenne (nem lehet egyedül hagyni, mert nem szeret egyedül lenni).

De mindegyik papagáj kolóniában él, tehát sokan vannak egy csapatban. NEM szeretik a magányt.

Igen, tényleg áltatás, ha egy jákót egyedül tartanak. Ettől függetlenül a nagypapagájt tartók 90%-a örül, ha egyet össze tud spórolni, és biztosítani tudja neki a tartási körülményeket majd' 60-70 évig. Én nem tudnám, így nem tartok, pedig minden álmom lenne..

Kérdező: igen, bármilyen papagájt minimum párban kell tartani. De a szelídítés időszaka miatt kezdd eggyel, majd ivarérés után a párja könnyebben szelídül.

A kézzelnevelés mellett elsiklottam. Viszont nem értek teljesen egyet a viselkedészavarral, pedig nem vagyok kezdő. Igaz, nekem kézzelnevelt papagájom nem volt még, de ugyanarról a helyről veszem 20 éve a papagájaim, az új madaram vagy már meglévő csapatba érkezett, vagy, nem túl gyakran, de előfordult, hogy egyedül érkezett, majd a kézhezszoktatás után kapott csak párt. Semmi viselkedészavar nem jelentkezett rajta/rajtuk. Teljesen úgy kezelte a későbbi párját/csapattársait, mint ahogyan annak történnie kellett. Amit a fajtársaktól tanulna (élelemszerzés, területfenntartás/foglalás, egyéb túlélőtechnikák...) szobai tartásnál kilőve, a többi pedig hosszú evolúció és ezeréves reflexek és ösztönök sora. Persze sokkal gyorsabb minden, mikor egymástól tanulnak (többek közt repülés), ezért is szoktam javasolni, hogy ne két vadidegen papagájjal kezdjenek, mert ők előbb fognak egymásra hangolódni, mint az emberre. Az ember sokadlagos, ha van fajtárs, ez a normális.

Mint írtam: kézzelnevelt egyedhez még nem volt szerencsém, így nem tudom, hogy mennyi idő kell nekik, míg egy vadiúj helyen egy ismeretlen embert a szívükbe zárnak, de a "vad" papagájoknál ez több hét/hónap is lehet, gondolom itt sokkal kevesebb, már ha van. Náluk egyszerűbb egy madárral kezdeni, akihez később becsatlakozik a pár, aki beletanul a dolgokba, ahogy fentebb is írtam.