Miért gondolják sokan, hogy a macska fogyóeszköz?

Mert ez a nevelt tulajdonsàga sok embernek. A legtöbb ember szerint macska nem ragaszkodik az emberhez, nem lehet idomítani, lusta és buta. Emellett sok haszna se volt/van mert nem jelez ha jön valaki ès az egerészés se mindnek az erőssége.

Szóval az általános macskákkal való szocializáció rossz már sokaknál.

Én úgy gondolom, hogy kevesen vannak, akik tényleg családtagként tekintenek a kisállatokra.

Nyilván neked és nekem is evidens, hogyha beteg orvoshoz viszem meg amúgyis figyelek rá, mindent megadok neki.

De sokan úgy gondolják, hogy a macska csak egy állat, nem tartják egyáltalán családtagnak. Ott nyilván nem is lesz orvoshoz véve meg nem is lesz bent a házban -20 fokban.

Más az emberek felfogása. Nevelés kérdése is szerintem, ahol olyan közegben nő fel valaki, hogy ez a megszokott, hogy ha megdöglik lesz másik, ott nehéz megértetni , hogy nem ez a normális..

Lehet a túlzott szeretet se normális sokaknak, de az se szerintem, amikor megfojtják a kismacskákat ivartalanítás helyett.Meg ha meghal a nagy, akkor leszarják,mert lesz másik.

Saját példám.

Eddig 4 macskám volt. Szóltam nagyanyámnak, körbeszólt a falujában és azonnal lett 2-3 cím, ahol van alom.

De a kígyóimat nem tudtam ingyen megszerezni. Mert idehaza elég kevés piton és boa él szabadon.

Kérdező, tetszik vagy sem, ez így van. Ugyanígy van hörcsögnél, tengerimalacnál, halnál, sőt, akár még kisebb madaraknál is, mert egyszerűbb másikat venni, mint kifizetni egy rakat pénzt az orvosra.

Cicamentőknél önkénteskedem, és nem is hinnéd, milyen nehéz örökbe adni egy cicát. Az egy dolog, hogy sokszor nem is jelentkeznek a "csak" cirmosokra, feketékre, de mondjuk ha jelentkeznek, vérig vannak sértve, hogy mi az, hogy lakásba adjuk, mi az, hogy megkérdezzük, van-e háló az ablakon, mi az, hogy számonkérjük az ivartalanítást... és ebből van több, ez az átlag. Volt olyan, aki egy háromlábú(!) cicát akart kinti macskának, merthát a másik macskája is kint van és boldog. És persze, télen azért beengedi. És tényleg, őszintén nem értette, hogy mi a baj, miért nem adjuk a cicát, mikor ő szeretné...

Még a saját anyám is ilyen, ugye nekünk is mentett cicánk van, és belelkesült, hogy neki is jó lenne egy, hogy legyen, aki várja otthon. Segítettem is volna, de mikor meghallotta, hogy hát szerződés, meg kapcsolattartás, meg komoly betegség/halál esetén jelzés, totál kiakadt és felháborodott, hogy őt aztán ne ellenőrizgesse senki, ha megkapta, onnantól az ő állata, és hadd csináljon már vele, amit akar. És hogy egyáltalán örüljenek, hogy ő mentett macskát fogadna be. Hát, ennyiben maradtunk, nem lett macskája. Neki sem tudtam elmagyarázni, vagyis inkább megértetni vele a dolgot, pedig ő látja, hogy mennyit dolgoztam a szocializálatlan paramacskánkkal.

Tetszik vagy sem a pénz igenis számít!

Exem állatorvos. Ő gyakran inkább az elaltatást javasolta, ha látta, hogy a gazda nem tudná kifizetni a 2-300.000 forintos műtétet. Vagy amikor a láthatóan full csóró valaki időt kért Provident hitel felvételére. Vagy amikor a 3 gyerekes anyuka megszédült, olyan szavak...és árak hallatán, hogy CT meg UH a hörcsögnek, amire ráesett a TV.

Fel kéne nőni! Az állattartóknak és a fotelállatvédőknek IS!

És persze ott a másik oldal is! Ha a doki látja Rolex órát és a BMW kulcsot, na akkor nem 500 lesz az injekció, hanem 15500+ÁFA.

Egyertértek, ez gyakran neveltetés kérdése. Ahol a szülők nem tisztelik az állatokat akkor ezt a gyerekeik sem tanulják meg, illetve azt tanulják meg, hogy nem kell az állatokkal törődni.

Szerintem a problémát ott kell keresni, hogy a felnőttek mit adnak át a gyerekeiknek illetve, hogy hogyan bánnak a gyerekeikkel. Ha egy szülő megüti a gyerekét vagy lekezelően beszél vele, akkor a gyerek azt tanulja, hogy a kisebbet lehet/kell bántani.

Az ilyen gyerekek ebben nőnek fel, hogy ezt szabad. Rugdossák a kisebb tesókat, vagy szivatják az osztályban a gyengébbeket... A cicák kicsik, nem tudják magukat megvédeni, úgyhogy őket is bántják, vagy tesznek a szenvedésükre. A kutyák is rossz helyzetben vannak, de talán azért kevésbé, mert nagyobb testű, erős állatok és szükség esetén kárt tudnak tenni az emberben.

Ha vannak is, akik szeretik a cicákat, mivel az ország másik fele az előbb ecsetelt szituációban nő fel, inkább nem tesznek semmit, hogy ne legyen konfliktus a családban, inkább kirakják a cicát a -20 fokban, és nem viszik állatorvoshoz, mert nehogy kiderüljön, hogy erre költődött a pénz.

Úgy lehetne tenni ez ellen, ha az emberek hozzáállása és pénzügyi helyzete megváltozna. Itt, meg a környező országokban, akkor sem tesz semmit a rendőrség, ha valaki kiveri a gyereke fogát, vagy a kocsi elé lök egy kisállatot... és a falvakban, kisvárosokban pénzük sincs az embereknek állattartásra, azon meg nem gondolkodnak előre, hogy mi lesz, ha beteg lesz a macskájuk.

Engem is nagyon stresszel és elborzaszt, hogy milyen világban élünk...