Szaporítás kontra tenyésztés?
A neten nőttem fel, tenyésztéspárti voltam. Most találkoztam egy tenyésztésellenes állatorvossal, akinek semmi gondja nincs a törzskönyv nélküli állatokkal, sőt, nem bírja a tenyésztőket. Azt is mondta, hogy "a tenyésztők nem szeretik a konkurenciát:)"
Elgondoltam.
Ha van egy szeretett állatom, akit rendszeresen orvoshoz viszek, odafigyelek a gondozására, tanácsot kérek az orvostól az állat mindennapjaival/szükségleteivel kapcsolatban, miért is lennék felelőtlen?
Ha egyszer szeretnék majd másik állatot is, miért ne lehetne a saját állatom kölyke az az állat?
Ha van helyem, pénzem és hozzáértő segítségét kikérem, miért kellene egy idegen kölyökállatot hazahoznom ahelyett, hogy az én állatom kölykeivel élnénk egy fedél alatt?
Ha van egy ugyanilyen háttérrel rendelkező ismerősöm, miért ne hozhatnánk össze az állatainkat megosztva az almot?
Csak azért, mert az így kapott állatok nem lesznek ugyanolyan külsejűek, mint a szüleik? Nem tudom majd, ki volt a nagyapjuk/dédanyjuk?
Ha emberekre vetítjük ki, senki se szüljön, mert a hátrányos helyzetű emberek gyermekeit(akiknek rengeteg van, túlnépesedés stb)kellene inkább örökbefogadni?
Ha lenne helyem és igényem, energiám több macskára, és együtt tudnék élni az ivaros viselkedésével, akkor nem ivartalaníttatnám az enyémet az első alomig.
Helyem van, egy macskával boldog vagyok és nem kérek a tüzeléses viselkedésből, így ivartalaníttatni fogom, de most egészen máshogy látom a helyzetet.
Inkább a kóbor/elhanyagolt állatokat kellene ivartalaníttatni és befogdosni őket, nem a normális vagy feletti háztartásokat támadni, mert a saját állatukkal és azok kicsinyeivel szeretnének egy fedél alatt élni.
Egyébként nem nagyon hat meg, hogy vannak az utcán éhező kóborcicák, csak annyira, mint az éhező afrikai árvák. Ha belebotlom/látom, segítek.
De ha választani kellene, hogy egy rakás kóbor kölyökmacskával éljek e, vagy a cicám kölyökmacskáival, az utóbbit választanám, mert boldogítana a tudat, hogy az általam x éve szeretett állat kölykei.
Aki gyermeket várt, az biztosan érti, hogy érzelmileg milyen pluszt adhat ez.
Még mindig az a kérdésem, hogy akkor hogyan is kerülnek a macskák az utcára? Nem fajtatiszta egyik sem, sima házimacska.
Az emberek nagy része pedig nem hipiszupi gazdi. Aki meg nekem arról dumál, hogy a macska fogyóeszköz, és ez normális, hát az...nem is tudok mit mondani.
Nem tudom láttatok-e már pl Budapesten macskakolóniákat. Beteg kölykök, sérült felnőttek. Hiányzik a szeme, eszik a kukacok, nem kap levegőt a gennytől. Ők hogy kerültek oda? Mi alapján ítéljük őket kínhalálra, mert "fogyóeszköz", mert nincs kapacitás arra hogy mindenkit meg lehessen menteni?
Mi alapján garantálod, azt hogy a te macskád kölykei mind hipiszupi gzdihoz kerülnek, aki majd ivartalanítja őket? És ha nem? Ő is majd keres hipiszupi gazdit?
A macskák számából ítélve Magyarországon a szuper gazdik száma iszonyatosan csekély.
"Egyébként nem nagyon hat meg, hogy vannak az utcán éhező kóborcicák..."
Gratulálok. Nincs több kérdésem. -
Épp az ilyen hozzáállású emberek miatt, mint te, vannak ilyen állapotok.
Én magamnak, és az apukacica(gondos választás után) családjának adnám a kölyköket, esetleg olyannak, akiben megbízom.
Igen, hipiszupi gazdinak tartom magam, írtam is, hogy a miénk átlag feletti háztartás macskaszempontból. A kóborcicák nagyrészt rossz körülmények közöttről jönnek, vagy egy két véletlen folytán. Pl, ha ivartalanítás előtt valami elképesztő módon ki tudna lógni a cicám a lakásból, egy rakáás kölyköt tudna összehozni neki egy csomó hasonló körülmények közül kikerült kandúr. De ez utóbbi szerintem belefér. Én pont olyan környéken lakok, ahol rengeteg eltűnt cica szórólapja van az utcán, sokszor jutalommal. Véletlen kerültek ki. És máris egy rakás kölyköt tudnak összehozni.
Más környéken persze direkt engedik ki a cicákat, nem foglalkoznak a macskákkal, és ebből van több Mon. De ettől még nem nekem kell ivartalaníttatni az enyémet, hanem náluk kellene befogdosni és ivartalaníttatni a macskákat, vagy törvényileg szabályozni, hogy macskát csak bent tarthassanak, és csak ivartalanítva mehessenek ki. Kötelető chipezéssel és pénzbírsággal simán betartanák. Máris kevesebb lenne a kóborcica.
12esnek meg: remélem nem gondolod komolyan, hogy kiragadni egy kis részt egy mondatból fedi az igazságot. Nem véletlen volt ott a mondat másik fele.
Remélem te naponta telebődög a párnádat az éhező macskákért, miközben teszel az éhező gyerekekre, éhező felnőttekre, háborúban szenvedőkre, vagy más éppen kegyetlen körülmények között elhulló állatra. Csak a macskák, mi?
Az a normális, ha az ember nincs kiélezve érzelmileg egy bizonyos csoport érdekeire, miközben figyelmenkívül hagyja a többi szörnyűséget. Ez van, ez egy kegyetlen világ, mindenkivel történnek rossz dolgok, nem helyezhetem az éhező macskák problémát az éhező gyerekek elé, ezeket pedig nem helyezhetem a magam és családom problémái elé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!