Miért veszik be még mindig ilyen sokan, hogy törzskönyvet azért nem ad a szaporító, mert "túl drága"? "Az csak egy papír"?

Fajtatiszta cicát készülök venni. Hónapok óta várom a megfelelő almot egy tenyésztőnél. Szerződés ivartalanítási kötelezettséggel. 7 hós korig kéri az ivartalanítást, (ideálisabban 6 és 7 hónapos kor között), az igazolás ellenében juttatja el a törzskönyvet, tiszta sor.

Ez a beszélgetés zajlott le tegnap egy családtagom és köztem:

- Mi lenne, ha nem akarod ivartalaníttatni (a szerződésben meghatározott korig)? Vagy, ha meg akarnál hagyni egy almot, mielőtt ivartalaníttatod?

- Ez nem egészen jó így... Nem vagyok bejegyzett tenyésztő, meg nem is akarok macskákat. (Valószínűleg) benne van a szerződésben, hogy ilyen esetben a tenyésztő visszaveheti a cicát, de az biztos, hogy a törzskönyvet nem kapom meg (mert a T. nem járul hozzá ehhez). Ezzel eleve megszegném a szerződést, így még a kötbért is ki kéne fizetnem (ami több százezres összeg).

- És, ha kifizeted a tenyésztési díjat?

(Tenyésztési. Díj. Nemár...)

- Nem minden cica alkalmas tenyésztésre. Nincs ilyen, hogy tenyésztési díj. Ivartalanítom, megkapom a törzskönyvet, pont. Különben sem tenném ki ilyen felesleges tehernek a cicámat, mert nem azért veszem, hogy szaporító legyek.

- Milyen jó, hogy a mi kutyánk csak "fű alatt törzskönyves", és nem kellett azonnal ivartalaníttatni. Ha akarnánk esetleg kiskutyákat, ráérnénk utána is ivartalaníttatni. A szülei törzskönyvesek, de őt hivatalosan törzskönyveztetni 300 ezer lett volna...

(...)

- Nem lenne 300 ezer. Törzskönyveztetni 5500 Ft-ba kerül, ez le van írva az egyesület honlapján. Csak azért nem váltotta ki a csaj, akitől vettétek, mert nem hivatalos tenyésztő, nem is válthatta volna ki.

"Macskára, igen. De kutyára 300 ezer..."

Innentől nem láttam értelmét vitatkozni tovább.

Valahol ez talán egy burkolt megjegyzés volt, hogy kiscicákat szeretnének az én macskámtól. Hát nem fognak kapni. Nem leszek mocskos szaporító, aki "jaj, legyenek cuki kiscicák" alapon befedeztetem valami sehonnani kandúrral a macskámat, és kiteszem a vemhesség és szülés terheinek... Ha tenyésztésre adnám valamikor a fejem, azt csakis legálisan, normálisan, és a fajta érdekeit szem előtt tartva.

..

És továbbra is, máshol is rendszeresen látom ezt a gondolkodásmódot. Veszik sorra a szapis, jófogásos, beteges, túltenyésztett keverékeket 30-50 ezerért, mert nem hajlandóak utánajárni a Tenyésztő és a szaporító közti különbségnek. Vagy sokan úgy vannak vele, hogy "én nem vagyok tenyésztő, nekem nem kell az a darab papír (törzskönyv)". Csakhogy az nem csak egy darab papír. Azt is rendszeresen hallom, hogy "agyontenyésztett" tenyésztői állatot nem vesznek. De hát ez pont fordítva van....... pont a 30 ezres kutyák azok, akik az anyakutya azévi 4. almából származnak...

Épp eléggé elszomorít, mikor meglátom a "FAJtisztának" csúfolt, hirdetésekben erőltetett kis keverék cicákat/kutyákat, ahogy be vannak zsúfolva egy nettó 3 négyzetméteres helyre hatan, és még ránézésre is megmondja egy laikus, hogy közük nincs a fajtához.

Miért jó ez? Ha valaki évekre társat választ, MIÉRT nem lehet utánajárni normálisan, mivel is jár ez? Ha már ragaszkodik egy adott fajtához az ember... ha meg nem, vagy nincs rá pénze, keresse fel a fajtamentőket vagy egy menhelyet. Kidobott szapis kutyát/macskát onnan is tud szerezni, minimális összegért, de legalább nem támogatja a szaporítást.