Nektek meddig élt leghosszqbb ideig egy cicátok?

Én azért nem írtam volna ki ide bizonygatni, hogy a sanyarú sorsú macska is él sokáig, ez elég szomorú. Csak már elég hülye van ezen az oldalon, és hiába mondjuk neki mik az alapszükségletei, költségei egy macskának ,vagy éppen kutyának, leírhatjuk neki 20-an is, akkor is csak bizonygatja, hogy neki a tacskója kint a fagyban, moslékon élt, sosem volt orvosnál, ezután is így fognak állatot tartani...

Bocsi, de ezzel tényleg csak ezeket a primitíveket erősíted meg.... Köszi.

Sziámi ivartalanított kandúr. 17 év.

Friskies tápot evett és nyers csirke-kacsafejet. Nem evett meg semmi konzervet, alutasakost, pedig állatos üzletben dolgoztam és hoztam mindig extra minőségűeket.

Kinti-benti volt. Nem ment át az úttesten, csak a kerítéseken át szomszédolt.

Ivartalanított nőstény és kandúr, 16 évesen haltak meg, egymástól pár hét különbséggel. Egész életükben együtt voltak. Csak benti macskák, panelban, konzervet ettek, plusz ami a háztartásban macskának való volt (pl. hús darabolásánál falatka, horgászat után egész kishal, ellopkodott főtt leveszöldség vagy sárgadinnye stb.)

Nagymamám falusi kandúrja 18 évet élt. Kinti macska volt, konyhába jöhetett be (nyitva volt az ajtó mindig, csak télen nem), de csak nappal. Viszont nagy istálló volt, tehenek, lovak, szóval nem fázott sosem. Reggel a tej alját kapták meg a kutyák-macskák, estére valami maradékot. A kettő között egerésztek :) Szóval ez még az igazi falusi macskatartás volt. De szeretve voltak, nagyszüleim nagyon szerették az állatokat, nagy ritkán volt akár csak rájuk kiabálva is, megütve sosem voltak. Mi gyerekek meg játszottunk velük, ez a hatalmas fekete-fehér kandúr hagyta, hogy 6-7 éves koromban takaróba bugyoláljam, kis sapkát adjak rá, és a játék babakocsiban tologassam... meg kiskanálból etetgessem (ennek örült is, kifejezetten). Mikor megunta, akkor egy mozdulattal ugrott ki a kocsiból, takaróból, sapkából, és ment a dolgára... de soha nem karmolt meg még akkor sem.

Tizenpár év, kinti, nem ivartalanított nőstény, szerintem tápot se kapott (ami jobb is, nem neki való a sok gabona s hulladék állati cucc, ami benne van), vadászott. Családi macska volt, nem kifejezetten az enyém, olyan sosem volt.

A többséget persze érte ez-az, megmérgezték, elütötték... Volt még egy ivaros nőstény, az is tizenpár évet élhetett, az év kisebbik felében lakásban, amúgy kertes házban, de elég otthonülő volt. A többi rövidebb ideig élt, de azért nem haltak meg 2 évesen... Orvosnál egyik sem járt soha, sőt, azok még féreghajtót is ritkán vagy sosem kaptak, ellentétben az "enyémekkel" (ezt azért alapnak tartom). Néhány évig szokták húzni, ez nem település, annyi állat elkaphatja őket s van, amelyiket megmérgezik (alig él itt ember, macska is kevés van, rejtély, miért. talán patkányméreg?). Viszont a kiscicák közel kevés éri meg a felnőttkort itt (a szerencsésebbeket elviszik, aminek nem örülök, mert nekem is kellenének, de hát ez van, nem az enyéim). A félig vadon már csak ilyen. Egy kifejlett macskát azért kevés vadállat kap el errefelé, persze a kandúrok szét tudják szedni egymást. Ha a mostani nőstény határozottan megmarad, elgondolkodom az ivartalaníttatásán, szerintem örülne neki (nyilván fontos a morálitás, önálló, szabad állat, nem a tulajdonom, hogy jövök ilyenekhez. de vannak jelek, ami alapján ő se akar folyton kölykezni).