Hogy tegyem túl magam a cicám halálán? Másfél hónapja halt meg, de minden nap szinte sirok és folyton csak rá gondolok.

Nem feltétlenül, neked kell érezned.

Én azt mondom, hogy egy másfajta állat nagyobb valószínűséggel segítene, de ez csak "tüneti kezelés", igazán csak az idő tud segíteni.

Mi pl. a kutyánk elvesztése után kezdtünk "macskázni", újabb kutyánk viszont csak 10 évvel később lett, az is másmilyen, mint az előző volt.

De ez egyénenként változó.

Én 3 hónap után is ezt éreztem.

Számomra olyan volt, mint egy ember halála.

Sírtam szinte minden nap.

Szerintem normális és nem kell tenned semmit. Gyászolsz.

Ha úgy érzed, hogy készen állsz rá, akkor vehetsz új cicát. Ebben az esetben javaslom, hogy ne hasonlítson az elözőre. Mert akkor mindig rá emlékeztetne és nem segítene.

Kitartást!

19/L

Szerintem az "új cica" nem mindegy hogy mikor jön, én úgy gondolom, hogy lehet jobb, ha túl vagy a nehezén és utána fogadsz be egy másik cicát. Lehet, hogy jót tenne, de ha túl korán jön, akkor az rossz alapokra is helyezheti a kapcsolatot és már nem lehetne visszacsinálni. A másfél hónap nem sok, nem csoda, hogy még ennyire szenvedsz.

A kérdésed másik részére is próbálok válaszolni: szerintem tereld el valamivel a figyelmedet, legyél minél többet társaságban, mert ha egyedül vagy, egyből ő fog az eszedbe jutni. Nekem ez az egy dolog használt ilyen esetben. De tűrnöd kell még a fájdalmat, mert akkor leszel képes elfogadni egy másik állatkát. Hozzá fogod hasonlítani még később is, de ha ilyen hamar jönne, akkor óriási csalódás is lehet, hogy mindenben más a természete, a szokásai.

Kitartás és vigasztalódást kívánok!