A macskafajtáknál csak a kinézet más?

Én a Maine-Coon cicát ajánlom. Eddig szerintem a legaranyosabb macskám, pedig tizenéve macskás vagyok, volt már kinti és benti "utcai vegyes" cicám, más benti fajta cicám, így tapasztalt macskás vagyok.

És még jó nagy meglepetést is okoz mindenkinek, olyan nagy. Játékos, de nagyon. Még kölyök, alig múlt fél éves, de már nagyobb, mint egy kifejlett palotapincsi (ha cicához akarod hasonlítani, akkor már akkora, mint az említett ragdoll felnőtt példánya, de lehet már annak a másfélszerese), és kb 4 éves koráig nő.

Nagyon "rossz" cica, mindig rosszalkodik valamit, de szinte megállás nélkül játszik. Nagy mániája a lábujjaim harapdálása. Kisgyerekeket nagyon szereti, a kislányommal elválaszthatatlanok egymástól. Nekem egy ivartalanított kandúrom van. Dögönyözhető, és végtelenül aranyos. Persze néha rá kell szólni (ami finoman mondva is az égvilágon semmit nem ér), de mindenképpen ajánlom.

Korán írod le a házimacskákat. Mivel a keverékek azok, amik, nem lehet eredendő bölcsességeket kijelenteni a jellemükről. Az egyik ilyen, a másik olyan. Ráadásul már egészen kis kölyökként is látszik nagyjából a természetük. A kisebbik macskámat alig 5 hetesen mentettük, és már akkor is ölbebújós, iszonyúan ragaszkodó és nagyon nyugis cica volt, felnőttként meg még olyanabb lett. És szobamacska.

Mondjuk ha nem csak a jellemre, de a kinézetre is vannak elvárásaid, akkor valóban jobb esélyeid vannak a fajtatisztáknál. Pl. a nagy bundás és nyugis tökéletesen illik a perzsára. Ennél lustább fajta kábé nincs is.

Nem csak kinézetre, minden fajtának van jellemző természete. Amit leírtál, rossz tapasztalatot, azt megcáfolnám: megfelelő nevelés, tanítás, szoktatás kell, szépen, türelmesen, tehát nevelés alatt nyilván nem két pofont értek alkalmanként, ahhoz tudnám hasonlítani, hogy mint egy kisgyerekkel, türelmesnek kell lenni, pl. kiskorában hajnal egykor kb. ötvenszer keltem fel, és szedtem le a macskámat a legfelső könyvespolcról, elmondtam neki, h nem szabad, és most alszunk. Kinőtte, hagy aludni.

A kutyával össze kell szoktatni. Az, hogy tartózkodik tőle, ösztönös, de szerintem a felnőtt kutya, és a kölyök macska könnyebben összeszoktatható, mint fordítva, vagy mintha már a macska is felnőtt. (Alapvetően ugyanis a macska fél a kutyától nem fordítva).

Fajták: általánosságban elmondható, hogy a keleti típusúak a pörgősebbek, beszédesebbek, akkor ezt nem ajánlom (pl. sziámi, orientális, abesszin, stb.). Kivétel a bengáli, ami nem keleti, de elég dinamikus darab.

A "nyugati", európai, amerikai fajták nyugodtabb típusúak. A maine coon is, de azzal számolni kell, hogy a nagytestű macskák többet is fogyasztanak százon :-).

Ajánlott: brit/skót lógófülű, szfinx, ha szereted, birman, orosz kék, szibériai, amit a többiek még nem írtak.