Ti mit tennétek ha a macskátoknak nem lenne elég a lakás?

A cicám 2 hónapos kora óta velem van, előtte valahol a városban "élhetett", és úgy találtam rá, hogy az anyja már elhagyta, taknyos volt és elhanyagolt, majdnem meghalt. Mellettem arany élete van, komolyan, mindent megadok neki, amit tudok, prémium táp, ötezer játék, orvos, extra macska bútorok, minden, amit venni lehet kb, de kényszeresen ki akar menni az utcára. Látom, hogy velem ugyanúgy jól érzi magát, játszok vele minden áldott nap, de naponta legalább egy teljes óráig sír, amiért nem engedem ki. Én emeleten lakok lakásban, nem tudom kiengedni, plusz nyilván húsz percen belül meghalna egy autó vagy egy kutya által. Ivartalanított nőstény, egy éves most már, és próbáltam korábban, hogy hozok neki társat, amíg kisebb volt, de nagyon csúnyán verekedtek heteken keresztül, így feladtam, nem akart másik macskát maga mellé, pedig egyidősek voltak.

Mit tegyek, folyton megpróbál kiszökni a bejárati ajtón, és őszintén eléggé sajnálom, hogy ő ennyire boldogtalan a lakásban (egyébként 70nm annyira nem kicsi, tud futkározni bőven). Megfordult a fejemben, hogy elajándékozom vidékre, ahol van kert, de nekem konkrétan egy vidéki ismerősöm sincs, aki ne tárgyként tekintene a cicákra, és rettenetesen sajnálnám, ha pár éven belül hagynák megdögleni, mert "majd lesz másik". Sétáltattam már cica hámon is, de ez kb olaj a tűzre, 1-2 órát sétálok vele, és jóformán lekaparja az arcomat, ha megpróbálom visszavinni a lakásba. Nem fárad el szinte semmitől, alig alszik naponta 8-10 órát, amíg dolgozok, a többi időt ébren tölti, éjjel is folyamatosan rohangál, hallom. Mit tegyek? Nagyon szeretem, de lehetetlen kezelni... Van rá esély, hogy le fog lassulni?