19 éves cicámat el kell altatni. :' ( Hogyan éljem túl? Nagyon szomorú vagyok! :' ( /Bővebben lent. /

Én már jóval több, mint kétszer annyi idős vagyok, mint te. Ilyen életkor mellett már több kutya és cica sírja sorakozik a kert végében.

És ennyi tapasztalattal sem tudok jó tanácsot adni.

Ma már annyi könnyebbség van, hogy kíméletes, gyors az eltávozása, nem súlyosbítja rossz élmény, mint 40-50 évvel ezelőtt.

Persze, lehet új cica, akit szerethet az ember, de egy darabig ugyanúgy fáj az előző elvesztése, mintha nem lenne másik. És ott a bizonytalanság is: legyen másik, és ugyanezt fogom átélni újra?

Ez szörnyű idő, még él, akármilyen állapotban is, és ott a tudat, hogy mikortól nem. Ezt neked kell elviselned, nincs igazán vigasztalási lehetőség.

Csak akkor enyhül a fájdalom, ha már nem lesz. Az már visszavonhatatlan. És csak az idő telte segíthet, az viszont fog.

Elnézést kérek, nem tudok segíteni, azt hiszem, mindent megírtak, amit írhatnék.

Viszont az itt fel-felbukkanó bántás, és nehéz sorsú emberek említése, nagyon ide nem illő. De, ha már megtörtént: az nagyon sánta logika, hogy macska igen, bezzeg az emberek! Ha belegondolna, arról, aki még az állatokat is nagyon szereti, tiszteli, feltételezhető, hogy az embertársit nem? Ha már feltételez valamit, akkor egy állatgyűlölőről sokkal inkább feltételezhető, hogy emberekkel is durván viselkedik, őket sem tiszteli.

Ráadásul a macska olyan társállat, amellyel csak kellően alkalmazkodó ember tud együtt élni és tudja szeretni, mert igen önálló lény. Nagyon nem logikus, épp ilyen embert, embertársait érzelem nélkül figyelmen kívül hagyónak feltételezni.

Sírd ki magad, ahányszor csak jólesik. Meg kell őt gyászolnod, ehhez idő kell. Sajnos ez nem megy másként. :( Én is vesztettem már el pár állatot, a kutyámat el kellett altatni, borzasztó volt. Aztán emlékezz a szép együtt töltött időkre.

Ha pedig majd már kicsit jobban vagy, nézz körül a menhelyeken. Rengeteg árva cica vár ilyen gondos, szerető gazdira. Bár, ha majd lesz egy másik cicád, ő teljesen más lesz, nem helyettesíti a mostanit, de ez így van rendjén. Őt is szeretni fogod, és mivel ismét lesz kiről gondoskodnod, szeretned, enyhíteni fogja a fájdalmadat.

A bunkókkal pedig ne is törődj, ne vedd figyelembe őket. Válaszolni sem érdemes nekik.

Nagyon sajnálom :-( Próbálj arra gondolni, hogy szép kort ért meg, teljes életet élt.

Ha megengedsz egy tanácsot, talán nektek is, a cicának is jobb lenne, ha kijönne az állatorvos, nem idegen helyen kellene tőle elbúcsúzni, neki meghalnia, nektek egy rendelőben siratni.