Hogy lehetne elérni hogy törvénybe hozzák a macskák ivartalanítását?

Jó lenne, de szerintem nagyon nehezen lehetne ezt ellenőrizni. A törzskönyvezett szobamacskákat általában amúgy is ivartalanítják, a kinti macskákat meg hogy bizonyítod valakire, hogy az övé?

Maximum azt mondja, hogy kóbor macska, csak oda jár hozzá és néha megeteti. Arra meg hogy kötelezel valakit, akinek a saját bevallása szerint nincs is macskája és nem tudod rábizonyítani, hogy van.

A kutyák és a macskák között az az egyik különbség, hogy egy kutya helyhez és gazdához kötött, addig egy macska elég kóborló természet (kivéve aki jól nevelt cica és hűséges a gazdihoz), ha gondolja kimegy, felmegy a tetőre, átmegy a szomszédba. Hogy lehet bebizonyítani egy macskáról h kinek a tulajdona, kit terhelne az ivartalanítás felelőssége? Hozzánk is bejár az udvarba egy kóbor macska, de ugyanúgy átmegy a szomszédba, meg annak a szomszédjába is. Ez ilyen macskáért ki vállalna felelősséget, főleg h olyan vad h meg se lehet fogni?

Ha kijönne vki a hatóságtól, meglátná az idegen macskát az udvarban és rajtam kérné számon, h hol vannak annak a macskának a papírjai és meg dörgölném a kezemet, hát kérem az nem az én macskám, csak belődörgött ide - elhinnék, vagy kapnám a büntetést?

Be kell látni egy macskát nem lehet olyan könnyen nyilvántartani mint egy kutyát.

Jól írják az előzők, egy macska "tulajdonjoga" korántsem olyan egyszerű kérdés, rengeteg közülük amolyan félvad, aki házról-házra jár, többen etetik, raknak ki nekik vizet, de nem tartozik személyhez.

Egyébként jó ötletnek tartanám (tenyésztésre szánt fajtamacskák kivételével), kutyáknál dettó, csak jelenleg kb. betarthatatlan.

Ott kéne kezdeni, hogy a gazdákon behajtatnák, ami eleve törvény, hogy köteles az állatát birtokon belül tartani (macskabiztos kerítés és fákra macskagallér vagy csak benti tartás), de ezek a házaló félkószák így is problémát jelentenének. Azért az se a legjobb, ha mindet menhelyre, mert nincs annyi menhelykapacitás, gyepin se, és ott altatnak is. :(

Amióta macskát tartok, mind ivartalanítva van, legyen az nőstény vagy kandúr. Nem azért tettem, hogy ne legyenek kiscicáim, hanem azért, hogy a macskáim megmaradjanak. Nincs macskabiztos kerítésem, se kifutóm, a cicáim mégis csak a bérelt telkünk végéig mennek el egerészni, a nap nagy részét a lakásban töltik, éjszakára be vannak zárva. Így van egy nagyon boldog 15 és egy 4 éves nőstényem, egy 11 és egy 5 éves kandúrom, és egy picike, 6 hetes kiskandúr, akire a nagyok sorsa vár. Nálam a macska nem fogyóeszköz mindegyikőjüket kidobva találtam, hazahoztam, felneveltem. Hiába nincs törvénybe, én a cicáim és a saját boldogságom érdekében megtettem. Ez a saját sztorim. Teszem hozzá, anyagi hátterem is olyan, hogy megengedhetem magamnak.

Sajnos sokan viszont nem így vannak. Sokaknál ha eltűnik egy (kutya elkapja, autó elüti, megmérgezik...) akkor majd lesz másik. Fogyóeszköz. Amíg sokan csak annyit látnak a dologba, hogy úgyis lesz majd az utcában újabb alom, hozok majd, és azt nem veszik észre, hogy az ő kezük is benne van abban, hogy az utcában lesz másik alom, addig ez nem fog változni. Hiába hozták törvénybe a kutyachippet is, nálunk (600 fős falu) összesen 9 kutya van chippelve, holott majdnem minden háznál van legalább egy. Mindig van kifogás. A kutya már öreg, nem az enyém, nincs rá pénz. Pedig nálunk még olyan akció is volt, hogy 1500 ft-t kellett csak fizetni. Mégsem. Arról nem is beszélve, hogy törvénybe van, de a kutya nem ellenőrzi. Aki ki akar bújni alóla, nem viszi el még a kötelező veszettség elleni oltásra sem a kutyát és már meg is van oldva, mert a dokikon kívül senki nem foglalkozik az üggyel. Egy ivartalanítás lány cica esetében a legolcsóbb helyeken is 10.000 ft, akkor ezt ki fogja vállalni? Ráadásul én azt tapasztaltam, hogy ha valamire itt azt mondják, hogy kötelező, akkor az emberek 60%-a bemutat, és csakazért is a törvénnyel szembe megy, mert nehogymár engem kötelezzenek ilyenre. A hozzáálláson kéne változtatni, már óvodában iskolában kötelezővé tennék mondjuk valamilyen állatvédelmi vagy környezetvédelmi órát, ahol a gyerekek fejébe verném, hogy hol is kezdődik a felelős állattartás, hogy mit nyerek azzal, ha csinálok egy olyan kerítést, ahol a kutya nem tud kimenni, mit nyerek azzal, ha a cicámnak nem lesznek potya kölykei, mikor kell állatorvoshoz vinnem a cicám/kutyám, nem pedig gyakorikérdésekre írogatni és nézni, ahogy kínok között elpusztul a "kedvencem". Már az alapoknál gondok vannak, így hiába próbálnák törvénnyel szabályozni, annak csak lázadás lenne a vége. Aki az ivartalanítás pártján állna, az már eddig is megtette, vagy meg fogja tenni, aki nem, az szembemegy az egésszel, és lássuk be, utóbbiak vannak többen.