Pár hete összekaptam a macskámmal, és most furán viselkedik, mi lehet az oka?

Először is a "megnevelés" macskánál nem működik. Ha mutogatod neki a kezed, meg hogy fáj, nem nagyon érti hogy ezzel most te mit akarsz.

Az én macskámmal is hasonló dolog történt kb. 1 éve, és a helyzete is hasonló a te cicádéhoz. 1-2 hetesen került hozzánk mert az anyját megmérgezték, testvére nem volt így nem tudott rendesen megtanulni "macskául".

Egy éve játék közben engem is szépen megkarmolt, csak én ezután ott szoktam hagyni, értelmetlen leszidni, nem úgy viselkedik mint egy kutya. Megelégeltem ezt, ezért úgy döntöttem hogy majd én másképp állok hozzá. Ezután nem kézzel játszottam vele, hanem csináltam botokból meg tollból játékot így esélye sincs hogy megkarmoljon.

Szóval én úgy érzem ez nem bűntudat, mert azzal nem igazán áldotta meg a sors a macskákat. Lehet hogy te változtattál valamit, lehet csak egy apróság, mondjuk te adsz neki többet enni, vagy nyugodtabb lettél mostanában, vagy csak többet beszélsz hozzá.

A nemekről pedig nekem pont ellentétes tapasztalatom van. A mi cicánk is kandúr (volt valaha), és kiskora óta jobban szeret velem és anyukámmal lenni. Pedig apukám is ugyan olyan gyakran eteti, simogatja mint mi, de ha valami baja van vagy éhes vagy csak hisztizni akar akkor hozzánk jön.

Hát ebben aztán van minden, kutya pszichológia, emberi pszichológia, de hogy a macska ebből mit szűr le, az számomra eléggé kérdéses.

Minden esetre azt az alap dolgot mindenképpen tartsd szem előtt, hogy egy macskának mindig növelni kell az önbizalmát, azt kell elérni, hogy saját magára tekintsen istenként, a bizalmát csakis így, kizárólag ezen a módon tudod elnyerni, sehogy máshogy.

A ledominálás lehet hogy működik egy felszínes mértékig, de más módon okozhat viselkedészavart, és mentális törést az állatnál.

Ez nekem inkább tűnik egy összezavarodott viselkedésnek, mint egy egészséges kapcsolatnak.

Alap esetben ugyanis tökmindegy, hogy a lakó közösség melyik tagja játszik vele, senkit nem támad komolyan, senkit nem kerül.

(A bűntudat pedig említést se érdemel, ilyen érzés 100% hogy nincs benne, erről beszélni se érdemes)

Macskák kb. úgy állnak érzelmi intelligenciával és intelligenciával mint egy kicsi 3-4 éves gyerek.

Ha személyiségként és egyenrangú félként kezelik őket, akkor kinyílik, fejlődik a személyiségük és egyedi személyiségjegyek figyelhetők meg rajtuk, amiben nincs semmi meglepő, mert valóban egyedi személyiségek a saját agyi fejlettségük szintjén.

Ez főként abban nyilvánul meg, hogy számukra tulajdonképpen csak a jelen létezik, múlt és jövő csak nagyon kis mértékben.

Ha játék közben sérülést okozott neked és erre kapott mondjuk egy anyai pofonnak beillő nem fájdalmas hanem csak jelzésértékű taslit, azzal nincs semmi gond, az anyjuk is kioszt a kicsiknek néha egy egy pofont természetesen behúzott karommal. De általában erre nincs szükség, amikor kezd eldurvulni a játék, akkor elég hangosabban rászólni, illetve a játéknak karmolás veszélytől mentesebb változatát játszani.

Szoktam nekik készíteni lyukas zoknik egymásba tömködésével zokniállatot, amit oda lehet nekik adni, hogy azon eresszék ki a gőzt és karmolják kedvükre amikor szeretnének játék közben kicsit őrültködni. Vagy lehet felvenni vastag bőrkesztyűt is, amit haraphat, karmolhat.

Bűntudata is lehet pillanatnyilag, de a későbbi kötődés inkább a több együtt töltött időnek és figyelemnek tudható be, mert megérzik, ha valaki érdeklődik irántuk.