Elütött halott cica. Ti mit tennétek?

Nem szoktam foglalkozni velük. Amikor megyünk fel Bp.-re minden 10. kilóméterkőnél van egy macskahulla. Öltönyben meg nem szívesen ásnám a gödröt nekik, ráadásul másfél órával indulhatnánk előbb. Nem beszélve akkor, ha betenném a munkaruhát váltónak a csomagtartóba, a lapát mellé. Persze nem árt fejfa, akkor már viszek dekopirt is, meg gyalugépet, hogy szép legyen. Festékes vödör és egy halom internetről letöltött búcsúbeszéd is célszerű, ha van a telefonon, mert nem vagyok egy szónok típus.

Szóval, hacsak látok egyet, elmegyek mellette. Szép lenne egymás problémáival is törődni, de nem fér bele ez az átlagember idejébe. Sem akaratába, ha úgy vesszük. Hiszen nem a miénk volt, nem mi szerettük. De most állatról beszélünk, nem embertársainkról. Habár néha mi is állatok vagyunk ilyen téren.

Temesd el! Szegény cicus!

-Thankyou- nagyon bunkó és szívtelen vagy! Remélem melletted is elmennek majd mikor öltönyben fekszel az úton!