Hát nem megható ez a történet?

Volt egy kiscicám, még az első macskám gyereke, készült róla sok kép. A neve: Cinnci. Nagyon szerettem őt már egy két éve elment. Még mindig gyászolom szegénykét. Barátságunk úgy kezdődőtt, hogy volt neki két tesója aból első napjaikban meghalt kettő, kettőt elvitek ( lehetett választanom 2 macsek között melyiket tartom meg) s tudtam hogy ő az. Egyedül voltunk s párperc múlva nagyon megszerettük egymást. Nem engedett bemenni a házba mert annyira megszeretett s jőtt utánam s még akkor kicsi volt s olyan cuki volt hogy csak na. Soha nem ment el nappal csajozni.Egyszer bemászott a locsolókannába s azt még le is fényképeztem. most ő a háttérképem. Elment ő szerintem meghalni hogy ne legyen nekem ekkora szomurúság. Nagyon hiányzik. Mingyárt síró görcsöt kapok ugyhogy többet nem írok.