Miért tartotok macskát?

Egyedül élek, nincs senkim, csak egy macsek.

Talán azért is szeretem, mert ő is olyan független lény, mint én, ugyanakkor ha akar, nagyon is tud szeretni.

Senki mással nem barátkozik rajtam kívül, úgyhogy mi csak ketten vagyunk egymásnak.

számomra tök vicces állat. vettünk neki egy plüss oroszlánt. néha úgy tekint rá mint a kölykére, néha meg úgy mint áldozatára.

sokat kuncogok, mikor az előszoba közepén alszik el, vagy mikor a szoba közepére ül és mosakszik.

Hát én a kismacskámat (akkor 3 hónapos volt, most 1,5 éves) egy olyan helyről hoztam el, ahol nem törődtek vele, enni is rossz, olcsó kaját kapott, ha kapott. Nagyon sokat törődtem/törődöm vele, mindennap játszok vele, simogatom, és igényli is, olyan kis "ölbe cica", mindig felugrik az ölembe, ha engedem neki. Mindig akartam cicát, de csak másfél éve kaphattam, akkor költöztünk ki a panelból, így az évek alatt felgyülemlett szeretetemet rázúdítom :) Engem reggel elkísér a buszhoz, alig akar elengedni, és mikor hazajövök hanyatt vágja magát, és mindig követ, nagyon édes. Ráadásul nagyon okos és szép állat. Nekem nagyon sokat jelent a macskám, sőt az egész családom megszerette, noha nem akartak cicát, pl.: öcsém múltkor beverte a lábát, erre a cica odament hozzá, és a kis lábával mintha simogatta volna és nyalogatta is :)

Én azért szeretem a macskám, mert nem számít neki hogy milyen ember vagy: buta, felszínes, vagy épp önfejű, és nincs szüksége se drága ruhára, se luxusautóra, beéri egy gombolyaggal, és némi szeretettel. Hány emberről mondhatod ezt el, őszintén?!