Miért nyávog még mindig a sziámi macskám?

Megint egy szaporító, aki csak azt nézi, mennyi pénzt tud kihozni az állatából, de egy pirinyót sem ért a macska biológiájához. Gratulálok !

Ajaj. Szerintem ezt nem kellett volna leírnod. Egy állatba nem azért feccölünk pénzt, hogy majd egyszer visszajön az ára.... És ha nem? Ha nem tud kiscicákat elleni?

én csak erre annyit mondanék, hogy tudod, egy állat költségeket vonz maga után, ergo pénzbe kerül! Majd ha lesz egy gyereked, majd őt is befekteted, hogy visszanyerd a "belé ölt" pénzt??! amúgy mi 2000 Ft a mai világban, ne vicceljünk már?! :D ha ezt is sajnálod a macskádra, kár volt szerezned egyet.... Amúgy nekünk állatorvos tanácsolta, h ha ivartalanítani szeretnénk a cicát, soha ne engedjük lekölykezni, mert akkor depressziós lesz, mert megtapasztalja milyen érzés anyának lenni. Így meg amiről nem tud az nem is fáj neki alapon, minél előbb ivartalanítani kell. Bárcsak te is inkább ivartalanítottad volna ahelyett, hogy tudatlanul szaporítod.....

Én magam is nagy sziámi rajongó vagyok. Vettünk egy szukát, mert épp csak ilyet találtunk eladót, pedig kandúrt akartunk. De gondoltam nem nagy szám, kertes házban, de benti cica, így nem lesz soha vemhes. Soha nem volt előtte benti cicám, és őszintén megmondom nem is nagyon értettem hozzájuk. Így szinte sokként ért, amikor elkezdett tüzelni. Mintha kínoznák, még este sem hagyta abba. A környék meg tele lett elütött kandúrokkal. És mindez néhány hét után kezdődött előröl. Akkor vettünk mellé egy kandúrt. Vemhes is lett a cicánk, de a mivel a környék tele volt még tüzelő nőstényekkel a kandúrt nem lehetett visszatartani. El is tűnt. Gondolom befogták, vagy mivel ez a fajta amúgy is kisebb termetű, kinyírta egy másik macska. De nekünk lett két gyönyörű kiscicánk. Amikor már mászkálgatós korban voltak vettünk melléjük egy másik kandúrkát. Ám ahogy eladósorba kerültek, hiába a hirdetés, hiába a reklám, meg a jó fotók, nem kellettek senkinek sem, pedig csak 7000-ért adtuk volna őket. És bizony betegek lettek. Akkor sorba mindet oltatni, gyógyítani, nem filléres dolog. Ahogy nőttek már mindenütt macska volt, a szekrényeken, a függönyön, a tévén. Végül szerencsére sikerült jó gazdikat találni nekik...5000 forintért, amiből nem jött vissza a kajájuk, oltásuk, féregtelenítésük sem. Mókásak a kiscicák, de a szaporításban nincs üzlet, legalábbis nekem nem jött be. Az óta mindketten ivartalanítva lettek, és köszönik szépen jól vannak. Nem depressziósak, nem bánkódnak, épp csak nem szaporodnak (a kandúrnak nem is volt rá alakalma). Nekem szerencsém volt, ők nem csavarosnak, néha néznek csak ki az utcára, akkor is csak a kapuban szemlélődnek, hogy baj esetén gyorsan be lehessen szaladni. Nem látok semmiféle változást rajtuk, pedig már vagy három éve ivartalanok, még csak el sem híztak.