Tanítani szeretném a cicámat, hogyan csináljam?

Egy macskának eleve nem mindent lehet megtanítani, értsd: ő nem fog "ülni", "feküdni", stb.

Természetesen a házatokban (udvarotokon) uralkodó "rendet" meg lehet, és meg is kell neki tanítani.

A macskák nem buták, tehát ezzel nem lesz gond.

"Büntetni" is lehet, de mielőtt bárki nekem esne, nem, nem verésre gondolok.

A mi macskánk, mikor kicsi volt, néha játék közben elfelejtette magát, és megkarmolt (ez természetes, mert egymással így játszanak), de én olyankor mindig azonnal otthagytam - hamar megértette, hogy emberekkel óvatosabban játszunk.

Harapásnál ugyanez.

A mai napig, ha elkéri az ételt, és otthagyja, akkor nem kap újat, amíg azt meg nem eszi. Tudja már, hogy így van.

Ha este, mikor "felajánljuk" neki, nem jön be a garázsba, akkor hiába kaparja az ajtót utána, mert nem vagyunk a macska rabszolgái. Két ilyen kinn maradás után pontosan rájött, hogy döntse el, mit szeretne, és tartsa magát hozzá.

Ilyen szempontból kifejezetten okosak amúgy.

Szóval, ha ezt érted tanítás alatt, akkor következetességgel, és igenis egy kis "büntetéssel" ezt egész hamar el lehet érni.

Ha idomításra gondolsz, az viszont nem nagyon fog menni.

"/Számomra eleve furcsa, nem hiszem, hogy az anya macska nem bünteti a kölykét,"

Úgy büntetni, (hívjuk inkább fegyelmezésnek, az anya macska sem büntet, hanem fegyelmez) hogy erélyesen rászólsz, v. megrántod a pórázt (hámot) nem lehet, mert tényleg nincs sok értelme, az ilyenekre nem úgy reagálnak a macskák.

Úgy tudom, ha valami rosszat csinál, v. rossz szokást vesz fel, megilyesztéssel lehet leszoktatni róla. Amikor épp csinálja, meg kell lepni, és jól ráijeszteni.

hát azt, hogy a macska nem tanul meg ülni én megcáfolnám... az enyém ki tudja nyitni az ajtókat, le tud ülni és hívásra szalad hozzám...

A ajtónyitást egyszer poénból mutattam meg neki és azóta csinálja. Egy olyan ajtón mutattam meg, ahová nem szokott bejárni, mert tele van növénnyel amit meg előszeretettel rágcsál. És ha látja pl. hogy az ajtót kulcsra zárom, akkor ott nem is próbálkozik.

A come-ot is megszokta, a nevére is hallgat.

Az ülést meg már én tanítottam meg neki, csak úgy mint a kutyáknál. Egyenlőre még csak akkor hallgat az ülre, mikor jutifalat van a kezemben, de dolgozom rajta.

Első vagyok!

Nyilván van olyan egyed a macskák között is, amelyik jobban hajlik az ilyesmire, és ezért megtanítható.

Az osztálytársam egyszer egy szarvasbogarat idomított, és az is teljesen kezes lett.

Nekem a négy teknősöm viselkedik elképesztő módon néha, sokkal közvetlenebbek, mint a teknősök általában.

Van ilyen, ez természetes, a saját állatát az ember megismeri, és összecsiszolódnak.

Azt mondtam, hogy a macska nem tanítható annyira, mint egy kutya, és ez azért nagy átlagban valljuk be, hogy igaz!

Másrészt meg valahogy nem is macskához illő viselkedés az ilyesmi, de lehet, hogy ez csak az én véleményem.

Továbbra is fenntartom, hogy nálunk a macskának annyi feladata van, hogy tartsa magát a "házirendhez", de nem várom el, hogy bohóckodjon vezényszavakra.

(Mondjuk én lehet, csodabogár vagyok, mert számomra a kutya kiképzése - igen, kiképzése, nem tanítása, hanem igazi kutyaiskolai kiképzése - sem arra való, hogy öncélúan "leüljön", vagy "feküdjön", hanem valami oka van. Még, ha az ok az is, hogy a kutya érezze jól magát, legyen megdolgoztatva, megmozgatva.)