Hogy "szereljem le" magamról a macskámat?

Egy éve fogadtuk be és szegényem mindig nagyon "antiszociális" volt a többi macskánkkal szemben. Nem játszik velük, nem eszik, csak ha külön tányérban kap... Van két lánya, akiket szépen felnevelt, de a héten lesznek egy évesek, így már nincs szükségük az anyjukra. Azért, ha odabújnak hozzá, megmosdatja őket és néha együtt alszanak.

Három hete kasztráltattuk, azóta teljesen meg van zavarodva. Egy ideig nálam aludt, mert a többiek bántották. Amúgy sem szívlelték sosem és most, hogy látták rajta, hogy beteg, nekimentek. Így beköltöztettem a szobámba. Már teljesen meggyógyult, ő viszont nem akar kiköltözni tőlem. Engem nem zavar, esténként bemászik a paplan alá és úgy dorombol, mint egy gép.:D De ahogy kiteszem a lábam a szobából, üvölt, mint a sakál. Az előbb csak a wc-ig mentem, még oda se értem, már hallottam, hogy az ajtóban ül és sír.

Ha elmegyek itthonról, kiviszem a többiek közé, mert azért féltem egy kicsit a dolgaimat, nehogy lepisiljen valamit.:) Olyankor leül valahová gubbasztani és mikor hazajövök (van mikor fél nap után), ugyanabban a helyzetben találom.

Egész nap mellettem van, majdnem hasra esek tőle, mert a lábamhoz dörgölőzik, beleül az ölembe vagy épp a hajamat birizgálja... Egyik nap végignyalta az arcomat reggeli ébresztésként.:D

Viszont ebben a hónapban két hétig szinte nem is leszek itthon. Mi lesz vele akkor? Még a végén azt hiszi, hogy elhagytam. Olyan kis aranyos, csak engem szeret az egész családból, nem akarom, hogy rossz legyen neki.

Arra is gondoltam, hogy magammal viszem arra a két hétre, de nem tudom ez mennyire lenne jó ötlet egy albérletben. Mi van, ha ott is nekiáll visítani, ha nem vagyok otthon? A tulaj a házban lakik, tuti észrevenné a nyávogást.

Nem tudom, hogy szokott hozzám ennyire ennyi idő alatt, de most meg nem tudok vele mit kezdeni.:S