A macskám egy hálátlan dög. Mit csináljak vele?

Aki macskát tart annak tudnia kell, hogy a cicák nagyon különbözőek.. igazi egyéniségek! :)

Volt már olyan cicám akit pici korában vettem magamhoz, addig teljesen vad volt. Ez a vadság meg is maradt, csak akkor jött a közelembe ha kaját vittem neki. A macskák csak akkor bíznak meg az emberben, ha pici koruk óta hozzá vannak szokva az ember jelenlétéhez és bíznak bennük stb.

A macskák már csak ilyenek! Felsőbbrendűek, arisztokratikusak. Az ember szolgálja őket, lesi a kívánságukat, s ezért cserébe időnként megengedik, hogy simizzük őket. Na, ha nagyon jó kedvükben vannak, dorombolnak is. És mi csodálhatjuk a szépségüket, az arisztokratikus viselkedésüket, amit minden helyzetben meg tudnak őrizni.

De éppen ezért lehet őket annyira szeretni, mert ilyenek.

Nekem külön öröm, ha odajön hozzám, ilyenkor kitüntetett személynek érezhetem magam. Mert hiszen leereszkedett hozzám.

Amikor legutóbb beteg voltam, és bejött hozzám, és felugrott mellém az ágya, majdnem elsírtam magam a meghatottságtól. Meg is gyógyultam.

Amikor nyaranta egerészik, és a zsákmányt leteszi a küszöbre, hát az nálunk nagy családi esemény.

Mert a cica nálunk családtag. Néha utálatos, de akkor is a mi macskánk, akit imádunk.

az én felnőtt cicum is ilyen.

Amikor simogatom,még morog is.

De az elmúlt egy évben változott így meg, fogalmam sincs miért..szült 3 picit ők most is megvannak.És azóta a piciket is veri a kutyáknak nekimegy.Belebolondult a gyerkőcnevelésbe.. :)De ellentétben a gyerekek..

2 fekete és egy cirmos tarka...

a tarka cicus annyira bújós hogy MINDIG MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT odajön hozzám hízeleg ha ülök a az ölembe ugrik..xd és ha nagyon dorombol megnyalja a fülem vagy az orrom..xd akkor azt mondja hogy nagyon szeret..:D

Hidd el,ha nem marad az öledbe,és nem szereti ha simmogatják,akkor is szoktasd rá,ha kell,erővel(nem verésre,vagy ilyesmire gondoltam....hanem hogy ha megfogod,ne hagyd hogy kiszökjön a kezedből)mert így nagyon elvadul,és karmolni,harapni fog.

Az én macskám is ugyan ilyen volt...

mostmeg már bújik minden áldott nap,és akarja,hogy simogassam.

Kergeti az egeret addig míg a végszuszhoz nem ér...mármint az egér...

hidd el én szeretem a macsekokat (ilyenkor szoktam mondani, hogy: roston zöldkörettel XD, de ez hülyeség útálom a zöldséget XD) volt olyan macseszkám (perzsa) akit bezony a nyakamtól az ágyamig mindenhová vittem, nyakon húzva, farkánál húzva (kicsi voltam) és mégis jöt magától, hozzám pedig nem én etettem...

Nekünk 4 macskánk volt, kanok. Ebből csak 1 volt bújós. Kettő az csak hagyta, hogy símogassuk és volt 1 amelyiket egyikünk sem tudta magához szoktatni. Sehogy! Kinti cicák voltak teljesen és valamerre elcsavarogtak (nem egyszerre, hanem olyan 1 év alatt mind eltűnt) vagy talán meg is haltak, mert nem jöttek vissza.

Ezért nem tartok már macskát, mert nincs türelmem (páromnak sem) hozzájuk. Kutyákat viszont imádom! 1 volt, az öleb volt. :)