Akiknek kifejezetten "rossz", nem bújós cicája van sok problémával: ti tényleg szeretitek így is, vagy csak áltatjátok magatokat?
Bocsi, a kérdés egy kicsit agresszív hangvételűre sikerült, de nem tudtam másképp megfogalmazni.
Annyi horrorsztori van, hogy a macska nem csak szeleburdi kiscicaként, de felnőve is sz*rik a gazdája fejére, simogatni nem lehet, megfogni nem lehet, karmol, ha nem tetszik neki valami, és semmire nem lehet megtanítani, ami segítené a közös együttélést, pl. hogy a konyhapultra nem ugrunk fel.
Mikor ezeket olvasom, én sosem tudom elképzelni, hogyan nem húzzák fel magukat a gazdik, hogy a macska belezabál a kint hagyott kajába, ágyba sz*rik (jó, ez extrém példa), és cserébe még egy kisujjal sem engedi a simogatást, esetleg évente egyszer öt percre. Ha ilyen a macskátok, tényleg tudjátok szeretni, vagy csak lelkiismeretfurdalásotok lenne, ha menhelyre adnátok vagy elajándékoznátok, vagy nincs is ilyenre lehetőségetek és inkább, ahogy fent írtam, áltatjátok magatokat?
Lehet amúgy, hogy ez önzőségként jön le, de én valóban nem tartanék azért egy állatot, hogy nemhogy időt ne akarjon velem tölteni, az hagyján, de még kellemetlenségeket is okozzon.
Nagyon szeretem a macskákat amúgy, és elfogadom, ha épp nem akarja, hogy simogassák, most kifejezetten azokra irányul a kérdés, akik elvadult ördögfattya macskák, akik kifejezetten semmi szeretetet nem mutatnak a gazdájuk felé, és simogatni se nagyon lehet őket, cserébe mindent csinálnak, amit nem kéne csinálniuk.
válasza:
válasza:2-es vagyok. Nekem se kene ilyen macska, de ezt dobta a gep.
Utcara nem rakom, menhelyre, gyepire nem adom, mert ott rohadna meg, kinek kellene egy ilyen macska?
Na ugye.
Ez van. 20 eve vannak benti macskaink, soha, egy se volt ilyen, eletemben nem is talalkoztam meg hasonloval se.
válasza:a macskák nem olyanok, mint a filmekben
aki ezt nem tudja, ne tartson macskát...
Olvassunk már értelmezően, hát oda van írva, hogy az én macskám normális, nem miatta kérdezem! Hát komolyan mondom, csak addig jutunk az értelmezésben, hogy okoskodni lehessen belőle.
A többieknek köszi, én senkit nem szavazok le :)
válasza: válasza:Szerintem nagyon fontos megérteni azt, hogy a macska nem értünk él, hanem velünk együtt. Minden állat más és mások az igényeik is, nem mindegyik szeret bújni, nem mindegyik szereti a simogatást. Ha ezt el tudja fogadni egy gazdi és tiszteletben tartja, szerintem lehet harmonikusan együtt élni az ilyen cicákkal is. Természetesen teljesen más, mint a #2-es válaszadó helyzete, ahol valóban idegrendszeri probléma áll a háttérben. Nekem két cicám volt, egyik nem szerette a simit és nem volt kifejezetten bújós se, cserébe egy angyal volt. A mostani 6 hónapos cicám egy igazi démon, semmiből nem tanul, támad, karmol, ugrál mindenhova. Néha az agyamra megy, de így is ő a szívem csücske.
Egyik ismerősömnek van olyan macskája, ami kifejezetten agresszív és emberkerülő, úgy hívják, hogy Bunkó. :) Békén van hagyva és nincs vele probléma. Így is szeretik.
válasza: válasza:Nekem van megszelidíthetetlen, vad macskám. Rossz előélete volt. Most benti. Nem is akarna kimenni, szóval gondolom jó bent neki. Van több társa. Velük elvan. Engem nem csíp. Talán életemben 3x értem hozzá.
Mégis, ha bent vagyok vele huzamosabb ideig, sokszorúgy tud nézni és "dumálni", hogy azt nem tudnám nem szeretetnek nevezni.
Tudod, mindnek saját személyisége van. Mi sem vagyunk ám egyformák. Ez az egyik.
A másik, ha esetleg a gyereked vagy egyéb, amúgy kedvelt rokonod gyakorol rád rosszabb hatást - ami azért elég gyakori - őt is kidobod/továbbadod? Nekem ez elég visszás.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!