Ventelhetek egy kicsit a macskám miatt?
Tudom, hogy az oldal célja nem ez, és teljességgel megértem ha törölni fogják, de egyszerűen muszáj kiírnom magamból...
Egész életemben mentés és örökbefogadás párti voltam, emiatt is kértem szüleimet hogy fogadjunk be egy mentett kiscicát 1 éve. Azóta megpróbáltunk MINDENT és semmi nem segített. Kértünk állatorvostól tanácsot, kértünk itt, kértünk más macskás csoportokból, még külföldiekből is. Minden tanácsot kipróbáltunk. Az összeset. Csak hogy néhányat említsek, ivartalanítva volt, kapott feliwayt, utána szedett állatorvos által felírt nyugtatót, raktunk be több almot és naponta többször vannak cserélve, stb. És MÉG MINDIG ott tartunk, hogy pisil és sz*rik mindenhova, és félős. Konkrétan semmit nem haladtunk, minden nap egy rémálom. Én tartottam a hátam, ha szüleim azt mondták hogy elegük van és megy a menhelyre. Anyának mosnia és takarítania kellett 12 órázás után, mert sz*ros ágyba csak nem feküdhet be. A végtelenségig tudnám sorolni. Tudom hogy itt a macska az igazi áldozat, valószínűleg ő sokkal jobban szenved mint mi, de kifogytunk az ötletekből, hogy hogyan segíthetnénk neki. Teljesen össze vagyok törve, és tehetetlennek érzem magam. Soha nem lennék képes elaltattatni, vagy egy ketrecbe száműzni élete végéig (a normális cicák nagy részét sem fogadják örökbe a menhelyről, esélye sem lenne...) de nem is tudok így élni tovább.
Keress neki olyan helyet, ahol biztonságban van, de nem lakásban kell élnie. Pl. lovarda, tanya.
Hozzánk is hoztak ilyen cicát, amelyik utcáról lett befogva, és soha nem szelidült meg. Nálunk a tanyán jól elvolt. A többi, szelíd macska hatása volt talán, hogy egy idő után még meg is lehetett simogatni. Mondjuk felvenni soha nem engedte magát.
Mindketten boldogabbak lesztek így hosszú távon.
Valószínűleg erősen traumatizált a cica.
Olyan macskamentést kéne keresni, ahol van ilyennel foglalkozó macskamentő, és hozzájuk leadni a cicát. Nektek ez túl nagy falat. Igazából így örökbeadni sem lett volna szabad, nem tudom, hogy honnét fogadtátok be. Mentéstől vagy csak egy helyi menhelytől, aki befogta őt valahonnan? Az elvadult, traumatizált cicákat a mentéseknél először szocializálják, kezelik, utána adják csak ki örökbefogadásra. Vannak cicák, akiket inkább sosem adnak örökbe, mert megvan az esélye hogy problémás egyedek lesznek, és a legtöbb örökbefogadó erre nincs felkészülve.
Szóval keressetek egy szervezetet. Én a Maved-nél érdeklődnék a helyetekben. Nem biztos, hogy ott van erre kapacitás, de talán ők tudnak találni megoldást.
Ne altassátok el a macskát, és ne is zárjátok be sehova. Terápiára van szüksége és speciális foglalkozásra. Érthető, hogy ti ezt nem tudjátok biztosítani, de ezért ne a macska szenvedjen...
Egyébként nekem is traumatizált az egyik mentett cicám. 4 éve van nálunk,utcáról került hozzánk, és most jutottunk el oda, hogy ha hozzáérek a hátához olyan szögből, hogy nem látja, hogy mit csinálok, akkor már nem ordít fel. Komolyan. 4 évbe telt, iszonyú sok türelembe és bizalom kiépítésbe. Őt az előző tulajdonos gyerekei szórakozásból bántalmazták, sokszor "lesből" felkapták és ledobták a lépcsőn vagy épp az emeletről - hogy lássák, talpra esik-e.... A cica szó szerint menekült tőlük. Szóval ki tudja, a ti macskátokkal mi történt ezelőtt.
Biztosan valami pszichés dolog van a háttérben, viszont mivel nem ismeritek a cica háttértörténetét, bármi lehet. Annó nekünk is volt olyan cica, aki kinti és benti cica is volt. Nem volt alom, hanem ahogy a többi cica is, kint végezte a dolgát. Azonban ő mégis sokszor a lakásba kakált. Később megtudtam azért, mert a kutyák zargatták a cicákat, nem hagyták őket nyugiban végezni a dolgukat, mert megették a kakijukat. Elég undorító, de tényleg ez volt. Sose tudtuk megnevelni sajnos, igaz a probléma forrását se iktattuk ki, mert a kutyák maradtak. A cica pedig inkább titokban beosont, és a lakásban végezte a dolgát nyugiban.
Valami cicapszichológus oldaná meg a helyzeteteket, más ötletem nekem sincs, vagy marad a vidék.:(
Szeretemacicámat blog. Attila kifejezetten problémás, traumatizált cicákkal foglalkozik, macskamentő, ideiglenes gazdi. Csoportja is van fészen, írj neki, hátha tud olyan tanácsot adni, amit még nem próbáltatok ki, vagy segít kideríteni, hogy esetleg mit nem csináltok jól annak ellenére, hogy elméletben tudod.
Nekem is rettegős cicám van. Négy évbe telt, mire eljutottunk odáig, hogy fel tudom venni (és kábé egy percet el is visel :D). Szóval tudom milyen, nagyon sokat küzdöttünk. Ne add fel!
Ne dobd ki az utcára!!
Neki valamiféle cicaterápia kellene, mivel pszichés oka van.
Inkább add le egy normális menhelyen, ahol kap terápiás kezelést, foglalkozzon vele olyan,aki ért hozzá :)
Egyébként te is el tudod vinni cicapszichológushoz én úgy tudom, viszont az biztos nagyon költséges.
Sajnos még az is lehet, hogy nem (csak) trauma az oka, hanem eleve gyengébb idegzettel született a cicc.
Én is azt javasolnám, amit #2 mondott, legyen belőle pajtacica :D
"Kiönthetem a lelkem"
Ez nem a reddit.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!