Mikor békülnek meg a macskáim az új cicával?

Van két három éves ivartalanított, nőstény cicám. Ők ketten úgy ahogy elvannak, bár ők sem azok a kimondott nagy barátok. Elvannak, távol fekszenek egymástól, de például hiába van mindegyiknek külön alom, ugyanúgy használják a másikét is, isznak egymás vizéből, egymás tanyerjabol is akár, néhány megkergetésen kívül és pofozáson kívül tudnak egymás mellett kulturáltan élni. Most viszont jó pár hónapja ide szegődött hozzánk egy idegen cica. Innen jött a közeli házból, meglátott a kapu előtt, ide szaladt, nagyon éhes volt, sovány, tele bolhával..stb. nem igazán törődtek vele, azt se tudom minek vitték oda. Így aztán csináltam neki egy helyet a kazánházban, hogy ne kelljen kint télen megfagynia, etettem rendszeresen… eleinte ilyen vendég státuszban, de időközben megszerettem, mert tényleg annyira kedves, aranyos, ragaszkodó, érdeklődő cica és szép is, hogy sajnáltam volna, ha nem marad itt. A szomszéd is elfogadta hogy nem tud mit tenni ha nem megy haza a cica, így itt maradt. Ő kb 8-10 hónapos közötti, nem rég lett ivartalanitva, ő is lány. Az én cicáimat már ismerte, mert kijárósak és ott is állandóan kergették, pofozták, szegény cica csak morgott és kuporgott félelmében a sarokban. Most ugye nemrég mikor ivartalanitva volt, bent tartottam, külön elszeparálva a saját cicáktól. Most 2 napja jött el az a pillanat, hogy eldöntöttem, össze engedem őket. Természetesen külön almot, külön fekhelyet kapott, külön tányért. De a macskáim utaljak… a kismacska konkrétan nem mer megmozdulni, ha látja az én egyik cicamat, mert azonnal agresszívan neki támad olyan szinten hogy a kismacska visít, elbújik, retteg. És hiába szólok rá minden egyes alkalommal ha bántja, nem érdekli… reggel is a kismacska szőre volt a földön … valószínűleg ismét nekiment ..a másik cicamnak se tetszik, ő elkezdett mindenhova jelölni a vizeletével… és magába van roskadva. Mit tudok tenni annak érdekében hogy ne legyen ez? Ez egyiküknek sem jó, de a kicsi is már a sajatom és nem akarok tőle megválni …