Van abban valami logika, hogy a macskák mi alapján kedvelik vagy éppen utálják egymást (esetleg elvannak egymás mellett)?

Én azt vettem észre, hogy ebben nem nagyon van logika. 8 cica van a környéken. Van köztük kandúr, nőstény, anyamacska, ivartalanított kandúr meg ivartalanított nőstény is. Színre is mindegyik más, van közöttük kisebb-vékonyabb meg hatalmas is (az ivartalanított nőstény a legnagyobb, igaz ő tippre valami más vérvonalból van, nem "tiszta" házimacska, indokolatlanul nagy a többiekhez képest)

Az, hogy milyen módon bánnak egymással, olyan logikátlannak tűnik, mint az embereknél. A nagy macsek és a mi macskánk jóban vannak. A többieket nem szereti, fülest ad nekik, kerüli a társaságukat. A kis cirmos (nőstény) állandóan ugrabugrál, idegesítő a többi macskának, kivéve a feketének (kicsi kandúr) akivel állandóan együtt ugrabugrálnak.

A mienk a legtöbb macskával elvan, egyedül a kis cirmos bosszantja, meg örök haragban van a szomszéd egyik macskájával akivel kb. azonos korúak és méretűek. Kölyökkoruk óta gyűlölik egymást, rendszeres a bunyó, egymás területére járnak szarni stb. A nagy macsek csak a mienket kedveli, sokszor jön hozzá olyan tekintettel, hogy "Na, te vagy itt az egyetlen normális!

Egyben egyeznek, hogy egy idegen - elég nagy, ránézésre öreg, álmatag tekintetű és rosszindulatú - kandúrt mind utálják. A nagy elkerüli, a mienk elfut előle, a cirmos játszani próbált vele, de megverte, hasonlóan a kicsi feketét is aki csak úgy eszegetett a közelben, és igazából mindegyiket megveri, az ételüket megkíséreli ellopni.