Miért kezd egyre ellenségesebb lenni velem az eddig szelíd cicám? Mit rontok el?
Van egy két hónapos cicám, majd két hete, hogy megkaptuk. Nagyon barátságos, odaadó, kedves cica, egy igazi kis tünemény. Rengeteget foglalkozom vele: én adok neki enni, inni; takarítom az almot utána; játszom vele; kimegyek vele 1-2 órára az udvarra, hogy kicsit szabadjára engedjem a természetben is; simogatom, hogy megbízzon bennem (kevésszer kapom csak úgy fel, hogy ne legyen kényszer a simogatás); néha az ágyamban alszik; és nem utolsó sorban az alvásidőmön kívül is hagyok neki énidőt, amikor azt csinálhat, amit csak akar. Nagyon sok időt fordítok rá, hisz tényleg egy tündér.
Eddig egyből jött hozzám, jött utánam, dörgölőzött a lábamhoz, kezemhez. Viszont az utóbbi napokban egyre távolságtartóbb lett. A közeledésemre, vagy ha meg akarom simogatni, irányt vált, fedettebb helyekre sétál/fut, összehúzódik, vagy elkezdi játékból harapdálni a kezem (azért gondolom, hogy játékból, mert néhány harapás után nyalogatni kezdi a harapás helyét). Bezzeg reggel, amikor megrezzen az alutasakos, akkor nincs félelem: mászik, nyávog, dörgölőzik, de amint evett, már bújik el.
Eddig szelíd volt, most miért kezd úgy viselkedni, mint aki fél? Sosem bántottam, sosem csináltam neki semmi rosszat. Volt már macskám, aki 17 évet élt velem, sosem volt ilyen probléma.
Őszinte leszek veletek, egyre csalódottabb kezdek lenni, és néha már-már én is rossz kedvvel megyek ki hozzá, mert tudom, megint ilyen lesz velem. Persze, nem várhatom, és nem is várom el, hogy egész nap az én társaságomban legyen, simogatásra kész állapotban, amikor én úgy akarom. De tekintve, hogy mi mindent próbáltam/próbálok tenni azért, hogy az ő élete minél jobb és kényelmesebb legyen, nem éppen azt várnám, hogy elfusson előlem.
Hol rontom el?
Köszönöm a válaszokat!
válasza:Sehol :) a cicáknak is megvannak a korszakaik, ahogy a gyerekeknek. A miénken is megfigyeltem, hogy egéezen aprónak folyton valaki után szaladgált, mint a kicsik anyu szoknyája után. Aztán nőtt, kíváncsibb lett, mint egy kis 8 éves, már elszaladgált, de azért mééég vissza futott, ha baj volt. Aztán a dac korszak, aztán a kiskamasz, nagykamasz, ivarerés. Jézusom,akkor nagyon megborult, csak az ivartalanítás után 1 hónappal kezdett visszabillenni, de nagyon hosszú idő volt, mire kiforrt a személyisége.
A tiéd is csak éppen alakul. Légy türelmes, ha épp nem kér belőled, akkor hagyd békén. Csak ülj le, beszélj hozzá. Sokszor többet ér, mintha simogatnád :) Legalább szokja a hangod. A miénk már attól elolvad, ha előveszem azt a hangszínt, amivel vele szoktam kommunikálni :D Még a szája is elnyílik, totál eksztázis :D
válasza:Nem kellene kivinned az udvarra. Ezzel csak kinyitod a tudatát, sokkal önállóbbá teszed. Ahogy viselkedik teljesen normális, a macskák természete sem egyforma, egyáltalán nem törvényszerű, hogy a 17 évig melletted lévő macska tulajdonságait még csak nyomokban is tartalmazza, felesleges ezt keresned!
Ismerd meg őt, és neked kell idomulni hozzá, egy macskát nem tudsz egy másikká átnevelni.
válasza:Hogyan játszol vele? Ugye nem a kezeddel? Kizárólag pálcás, vagy hasonló játékkal szabad, olyat hogy a kezedet üldözze, gyomrozza, sosem szabad! Általában ez az egyik oka ha harapnak, támadnak látszólag ok nélkül kézre vagy lábra.
A másik, hogy ha elvonul akkor ne kövesd. Igaz hogy nem jó érzés hogy nem akarja a simit de nem minden cica bújós! Ha elvonul akkor hagyni kell különben stresszes lesz és akár karmolós.
Az én cicám 4 hónaposan az ölembe feküdt, bújt, mászott a nyakamba, 2 hónappal később már külön ágyban aludt és a bújás csak ünnepnapokon jár nekem 🙄 Pedig benti cica, nagyon szelíd, én látom el minden igényét. El kell fogadni a személyiségét, ez van.
Keresd meg a My cat from hell sorozatot a youtubon, vannak ilyen harapós, agresszív cicák benne (persze ez már egy véglet) és nagyon jó tippeket ad.
Arra is figyelj hogy amikor felveszed, ne úgy tartsd mint egy csecsemőt, hassal felfele, ezt nem szokták szeretni és menekülni próbálnak. Ültetni kell a karodon, a hátsó lábát alátámasztani és ülő testhelyzetben legyen kb vagy hassal lefele.
1-es! Köszönöm szépen a válaszod, kicsit megnyugtattál, de azért bennem van még a félsz! :)
***
2-es! Nem azt várom el, hogy olyan legyen, mint a régi cicám. Nem is ezt írtam. Viszont félek a harmadik válaszoló esetétől, hogy idővel egy olyan macskát gondozok majd szívvel-lélekkel, akinek egy simogatásért is esedeznem kell.
Azt gondolom, hogy minden macskatartónak valahol rosszul esik az, amikor az általa szeretet, ételt-italt kapó cica elfut, elbújik egy egyszerű simogatástól is. Szerintem aki nem csak egérfogónak tart macskákat, az legbelül szeretne valami visszajelzést kapni kedvencétől, legyen az akár csak egy alkalmankénti nem elrohanás a simogatás elől.
***
3-as! Basszus, jó dolgokra világítottál rá! Kézzel és a parafadugós játékával szoktam játszani vele. Akkor ez egy hiba! Ügyelni fogok akkor a jövőben erre, és hogy csak a játékaival játszunk. Amikor elbújik, eddig sem próbáltam kézbe venni mindenáron, nem akarom, hogy a kezemet (és/vagy annak közeledését) rossz dolgokkal kapcsolja össze. De köszönöm a többi tippet is, és remélem, hogy a cicád idővel odaadóbb lesz, hisz biztosan jó gazdija van! :)
Köszönöm az eddigi válaszokat, de várok még további észrevételeket, tapasztalatokat ezzel kapcsolatban!
válasza:Túl korán lett elválasztva (törvény szerint is 8 hét a minimum, macskáknál 10-12 az ideális), nem szocializálódott megfelelően az anyja mellett, és a megfelelő viselkedést így neked kell megtanítanod neki.
A kezedre való vadászat az anyánál is megvan, mozgó farkincára és egymásra, így tanulják meg a vadászat játékát is, és azt is, hogy meddig mehetnek el, mert fáj. Jelezd felé, hogy nem jó a harapdálás, és a kezed helyett kínálj megfelelő játékot.
A viselkedésváltozás is normális, az anyja mellett is most kezdene egyre önállóbb lenni. Beszélj hozzá sokat, hívd, simizd, ha hagyja, fog ez még változni. :)
válasza:3-as vagyok. Ne gondold kérdező hogy a cicám nem hagyja megsimogatni sem magát. Nagyon is hagyja de nem "nyalis" személyiség (csak ha jutifalatról van szó 😂). Nagyon kedves cica, sokat dumcsizik nekünk, de a puszit ki kell tőle érdemelni 🙂
Félni egyáltalán nem fél tőlünk, erős a bizalom és nagyon jól kommunikálunk. Meg kell tanulni a cicák testbeszédét (farok, fülek, szemek, testtartás), nagyon sokat elárul hogyan érzik magukat.
Viszont vannak dolgok, amiket nem értek.
Amikor elhoztuk ide a cicut, mindig dorombolt, követett, jött játszani. Ha egy kicsit is magára hagytam, már sírt. Sőt, tulajdonképpen lehet, hogy „anyukájának” tekintett, mert tényleg szó szerint a s*ggemben volt mindig. Ez az egész miért változik meg 3-4 nap leforgása alatt? És minek a hatására?
Én elhiszem, hogy mint nekünk embereknek, úgy a macskáknak, kutyáknak, és minden más állatnak van személyisége. Viszont ha ő amúgy egy szelíd, odaadó, játékos cica, akkor ennyi szeretetteljes törődés és viszonzás ellenére miért változik meg ilyen gyorsan ennyire ellentétes irányba?
Nem akarok totális párhuzamot vonni a következő példával, csupán szemléltetésként hadd használjam magunkat, embereket:
Születik egy gyerekem. 2 éves koráig legyen egy mosolygós, kedves, játékos baba, aki alig várja, hogy lásson, és gyakran sír, ha nem vagyok mellette. Ha én ezt a gyermeket továbbra is teljes odaadással, gondoskodással és szeretettel nevelem, nincs az az isten, hogy tizenéves korára ösztönből utáljon, vagy ne hiányozzak neki, ha nem lát.
Tudom, béna példa, csak nem értem, mi az a pont vagy tényező, ami miatt visszájára kezd fordulni a helyzetem a cicámmal szemben. Szeretném megérteni.
És még valami:
Tegnapelőtt sétáltam egyet, és az egyik sarkon észrevettem 3 kóbor macskát. Volt köztük egy fekete, olyan 5 hónapos cica, a másik kettő picivel távolabb volt tőle. Elkezdtem ennek a fekete cicának mondogatni, hogy „ci-ci-cicc”, ő pedig rám nézett, és picit tempósan elkezdte lopni a távolságot felém, pár nyávogással karöltve. Amint odaért hozzám, a lábamhoz dörgölőzött, majd elindult a másik kettő is felém, de nem vártam meg őket, megsimogattam a feketét, és elindultam haza. Na most ennek a fekete cicának nem kellett volna félnie tőlem? Hisz ő macskák között szocializálódott, nem napi szinten emberek között, pláne nem szeretetben.
Elnézést, csak így este nagyon kavarognak a gondolataim ezzel kapcsolatban, és gondoltam, megírom, hátha valaki útba tud igazítani, mert lehet, hogy én is rossz felé kóborolok.
válasza:Kamasz gyerekkel példálóztál. Kicsit sántító példa, mert kamasz majd fél év múlva lesz a cicád, de még így is a legszemléletesebb, szóval maradjunk ennél. :)
A kamasz gyereked lázad, feszegeti a határait, jajjanyuutállak, szóval elkezd leválni rólad. Később persze ettől még lehet szeretetteljes a kapcsolat, de ezt a fajta leválást meg kell élni.
Ha a macska nem lett volna elválasztva idő előtt, akkor most járna ugyanitt. Már elég nagy és bátor az önálló felfedezéshez, az anyamacska már elhajtaná őt magától, néhány pofon is elcsattanna esélyesen. Ha az ember nem veszi el a kölyköket, az anyamacska leválasztja magáról a nagyobbacska kölyköket, kóbor esetén el is zavarja esetleg a területéről, mert a kicsik is feszegetik a határaikat, már önálló nagy cicák.
Szóval itt tart most a te macskád.
válasza:Általában fordított szokott lenni a helyzet. Új helyre kerül a kiscica, 3 napig felénk, keresi az anyját, alig bújik elő a szekrény alól. Majd felenged, megszokja az új helyet, a hangokat stb. Valamiért ez nálatok fordítva lett 😀
Szerintem átmeneti lehet a probléma, ha helyesen játszotok, helyesen kommunikálsz vele és nincs más stresszforrás, akkor normálisan kell hogy viselkedjen. A bújósság mértéke cicánként eltérő de a gazdája iránt mind mutat kedvességet. Én mondjuk nem örülnék olyan macskának aki folyamatosan a lábamnak dörgölőzik mert előbb-utóbb baleset lesz belőle.
07:38!
Azért példáztam a kamasz gyerekkel, mert fentebb egy hozzászóló felhozta a kamaszságot, hogy amiatt is lehet ilyen a cica.
10:21! Én sem akarom, hogy egész nap a lábamnál dörgölőzzön, hadd legyen neki is saját élete. Viszont néha ha majd elsétálunk egymás mellett, nem szeretném, hogy elfusson, ha meg akarom simogatni. Ennyi az egész! :)
Este sokat olvastam és néztem videókat a cicákról. Ma más stratégiát próbálok ki a cicával szemben, hátha!
Természetesen minden válaszolónak ment a zöld, és továbbra is várom az észrevételeket, tapasztalatokat! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!