Nem "kínzás" a macskát egy lakótelepi lakásban tartani?

Szia.

Nem.A mai macskák,mint ahogy az emberek is,már nem azok a macskák,mint akár 20 évvel ezelőtt is voltak.

1.20 éve még nem nagyon volt elterjedt az állatok lakásban tartása,a kismadarakén kívül.

2.Emiatt sokkal vadabbak,és kezelhetetlenebbek voltak mind a cicók,mind a kutyik.

A ma embere,mivel a globalizáció együtt jár a növekedéssel,mind a társadalom számát,mind a városok,falvak nagyságrendjét illeti,így teljes mértékben magához idomította az állatokat annyira,hogy nekik is ez már teljesen természetes közeg,mivel a háziállatok(natürlich kutya-cica) nagy részét a lakótelepek növekedésével beköltöztette lakásba.

Az előttem írókkal természetesen abban nagy mértékben egyetértek,hogy egy nagy testű,mozgásra termett,és fajtájából adódóan mozgékony kutyát kislakásba vinni már-már kínzás.DE!!!!!Egy cicát,akit az édesanyjától való elválasztás után csak és kizárólag lakásban nevelünk,annak az a megszokott,és a természetes.Ha pedig a kiscica eleve olyan helyzetbe születik bele,ahol már a cicamamával szobában nevelkedik,akkor pedig neki az lenne rossz,ha hirtelen egy vadidegen közegbe,a szeretett gazdi nélkül kerülne.

Az én cicám utóbbi cicus,nem kell attól félnem,hogy elcsapja egy autó,vagy a szépsége miatt valaki erőszakkal befogja,mindig vár minket,és mivel a meddőségem miatt gyermekem nem lehet,ő a gyógyír a sebeimre.Így neki is nyugodt,kutyáktól és mérgektől,autóktól mentes élete van.

Cicaszeretetben Gazdag Békés Boldog Ünnepeket kívánok:Egy tenyésztő

Sajnos kisebbségben vagyok az itt megfordulók között, gondolom alaposan le is pontoztok majd. :(

Cicamániás vagyok. Szerintem cicát valóban kínzás lakásban tartani. Igaz, hogy sokat szunyókál, lustálkodik és szereti a meleget, de az emberekre is igaz, hogy szeretik, ha nem áznak, nem fúj a fülükbe a szél és kellemes meleg van, de börtönbe mindennek ellenére egyikünk sem vágyik, mert ott nincs meg a szabadságunk. Ugyanez érvényes a cicákra is, igenis megvan az igényük a mozgásra és a szabadságra, hogy akkor mehessenek ki a szabadba, amikor a kedvük tartja. Sajnos nem egy cicust láttam már "becsavarodni" emiatt. Biztosan ők is egyéniségüktől függően reagálnak erre a szitura, ezért nem őröl meg mind. Fogalmam sincs, mit tennék, ha nem kertes házban laknék, mert egész életemben cicusok vettek körül, még az első udvaron tett lépéseimben is az akkori cicám segített. A bal tenyerem a falon, a jobb kezemmel pedig a farkincáját fogtam, amit odatartott. Együtt mentünk a ház végéig, majd vissza és közben végig bszélgettünk. Szinte hihetetlen, hogy emlékszem rá, de mégis! :)

Boldog, békés karácsonyt és dorombolásban gazdag új évet kívánok mindenkinek! :) Miaúúú :)