Lehet depressziós a macskám? Esetleg gyászol?
Van egy öt (lassan hat) éves kinti lány cicusom. Nemrég megmérgezték a többi három macskát, és sorban meghaltak mind. Ketten az öccsei voltak, egy pedig a fia. Igaz, nem voltak valami jó viszonyban, de általában nyugodtan meg tudtak lenni egymás mellett.
Mostanában sokkal jobban igényli a törődést az utolsó cicusunk. Volt, hogy este 2-kor kaparta a redőnyt, és keserveren nyávogott, mert meghallotta a hangom. Egyébként ezt napközben többször is csinálja. Ami nagyon szokatlan nekem mostanában, hogy többször is "nyüszögött", amikor beszéltem hozzá, simogattam, vagy akár, ha csak mellette voltam. Ilyet eddig még nem csinált.
Mivel mindig sok cicánk volt, de most hirtelen csak ő maradt, ezért gondoltuk, hogy a mamánknál úgyis születnek majd kiscicák, ezért elhoznánk egyet. De olvastam, hogy ha stresszesek egy macska mindennapjai, akkor nem annyira örülne egy új macskának a területén.
Szerintetek depressziós, vagy szimplán csak gyászol, és hiányolja a családját? Ez megszűnne nála pár hét alatt? Mert elvileg a macskák gyorsan felejtenek e téren, de ebben még nem vagyok tapasztalt. Hogyan bírna egy új kiscicát, aki nem az övé?
Es azon gondolkoztál te nagyokos, törődő gazdi, hogy majd lemérgezik őt is meg a következőket is? Vagy ez nem gond?
Komolyan, neked minek macska?
Utolsó
De igen, ha nincs pénzed, ne legyél egy másik életért felelős.
gyerek, állat, teljesen mindegy.
Az, hogy benned az állat tartja olyankor a lelket, nem kifogás, hanem merő önzés.
Egy kiszolgáltatott lénynek vagy adj meg mindent, amire szüksége van, ha pedig nem tudod, ne tarts állatot.
Ugyanez igaz a gyerekvállalásra.
Ha szerinted a macska azért létezik, hogy "benned tartsa a lelket", és ezt te úgy hálálod meg, hogy beoltatni se vagy képes, illetve szerinted normális, hogy a kérdező semmivel sem gátolja meg, hogy valami féreg mérgezésének az áldozataivá váljanak a cicája, akkor eltudom képzelni, mennyire szeretheted az állatokat :/
Illetve, lehet hogy te itt vagy annak ellenére, hogy a cicáid nem oltottátok be gyerekkorodban, de a cicák is itt vannak? Hány évet éltek? Egy macska ha biztonságban tartod, akár 20 évig is élhet.
Az oltatlan, parazitával teli, ivaros, kiengedett cicák átlagban 2-3-4 évet élnek.
TEJóATYAÚRISTEN -.- a macska nem vadállat, nem kötelező kint tartani, azt fogja megszokni és szeretni, amit adsz neki. Nálam 2 cica van lakásban, teljesen kiegyensúlyozottak, játékosak, a lakást alakítottam ki úgy, hogy tudjanak mászni, rohangálni. Egyik sem agresszív, soha nem harapnak vagy karmolnak meg, pedig szoktam velük a kezemmel is játszani.
Oltás kell, pont! Azért, amiért az embereknek is.
Először ki kéne deríteni, hogy ki mérgezi a környék állatait, mert nyilván nem csak a ti macskáitok érintettek. Beszélni a szomszédokkal pl. De ha csak oda megy át, akkor nem gondolod, hogy ő rakta ki a mérget?
Én nem a macskákat szeretem, csak hogy legyen mert jaj de cuki, hanem a SAJÁT MACSKÁIMAT imádom, és a világon bármit megtennék értük. Társas lény, komplikált személyiség mindegyik. Az jó ötlet, hogy ne legyen egyedül, de könyörgöm, ahogy előttem is írták, minek viszel oda még több szerencsétlen állatot, hogy őket is megmérgezze valaki????
#15 Így utólag olvasva, teljesen egyetértek veled. Mivel még én is gyerek vagyok, és tudom, hogy mennyire függök a szüleimtől, hogy mit adnak meg nekem, teljes mértékben meg tudom érteni azt, amit írtál.
Sokszor üvöltöttem már oda a szüleimnek a "depressziós" napjaimon, hogy ha nem tudnak megadni nekem mindent, amire szükségem van, akkor miért vállaltak el. (Jó, az én esetemben nem létszükségletről volt szó, hanem valami apróságról.) Bár egy macska nyilván nem gondolkodik úgy, mint én, de teljesen meg tudom érteni, hogy mennyire függ az élete attól, hogy az érte felelős egyén mennyit tesz érte.
Már én is tisztában vagyok vele, hogy nem teszek meg mindent a macskáimért. Elég szar egy ember vagyok, tudom. Gyereket sem valószínű, hogy valaha fogok vállalni, ha már a macskáimra sem tudok eléggé vigyázni/figyelni, mert túl önző vagyok. Ha rajtam múlna, egyébként már rég benti cica lenne mindegyikük, de a szüleim ezt 100%-osan ellenzik.
A jelenlegi helyzet amúgy az, hogy hoztunk a mamáméktól még 2 kiscicát júniusban, és azóta hárman megvannak itt. Az idősebb (régi) cicusunk nem imádja őket, de már hozzájuk szokott, mondhatni kedveli is őket. És nyugi, télen nem fognak megfagyni, van egy nagyobb fészerünk, ahova már 2 hónapja csináltunk nekik egy kuckót, amit kibéleltünk valami nagyon jó hőszigetelő anyaggal, és azóta is abban alszanak. Igyekszem felelősségteljes gazdi lenni, de nem olyan könnyű feladat ez még 16 évesen. Remélem valamennyire megérted a helyzetemet.
15 vagyok
Figyelj, a fejlődés része hogy beismerjük hogy valamiben tévedtünk, szóval ezzel kapcsolatban te a lehető legjobb úton jársz.
Ha a szüleid nem akarják beengedni a cicákat és meggyőzhetetlenek, azzal nem tudsz mit tenni, de felnőttként majd te csinálhatod másképpen!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!