Miért vannak ennyire oda a rideg tartásért?

Ennek sok oka van.

A legtöbb gyakori betegség kialakulása leginkább istállózott lovakra jellemző. A ló vérkeringése, patái, lábai, emésztése az egész napos mozgásra van kitalálva, hiába csak éjszakára zárják boxba, az télen mondjuk du 4-től reggel 7-ig 15 óra, ha a ló ezalatt nem tud rendesen mozogni beszűrődhet, keringési zavarai lehetnek, kólikázhat.

A másik nagy baj az istállózással a vizelet és a trágya. A trágyát még csak-csak le lehet szedni naponta többször, de a vizelet az bizony ott van és párolog. Ez se a patájának, se a tüdejének nem tesz jót.

A rigedtartás másik nagy előnye, hogy több ló lehet együtt. A lovak társas lények, minél többen vannak együtt annál jobban érzik magukat, annál nagyobb biztonságban. Istállóban egymással érintkezni nem tudnak, pedig ha együtt vannak nem csak 3 méterről kommunikálnak egymással, szeretnek egymáshoz érni.

Ha legelős tartásról van szó, akkor azt is meg kell említeni, hogy a friss fű sokkal jobb a lónak, mint a széna, ha éjjel-nappal legelhet, az kenterbe veri a legcsillivillibb istállót lószoláriummal, jártató géppel és vitaminos táppal, sokkal jobban fog kinézni a ló a legelőn és jobban is érzi magát.

Az is fontos, hogy egy ridegben tartott ló alkalmazkodik a hőmérséklethez, míg egy istállózott télen kint könnyen megfázhat. Olyan ez, mint a lakás kutya, az is elkezd dideregni télen kint egy idő után. Én pl nem szívesen vinném ki a kellemes 10 fokból a -5-be...

És valószínűleg az sem elhanyagolható szempont, hogy a ridegtartás mindenhol olcsóbb, hiszen nem kell almozni, nem kell istállót fenntartani, ha igazán nagy helyen vannak, akkor a trágyát sem kell szedni, így munkát, időt és pénzt takarít meg, aki így tartja a lovát, ha bértartásról beszélünk, akkor pedig értelem szerűen olcsóbb.

Abban egyetértek az első válaszolóval, hogy a ló élettanilag legelőre van teremtve, a legjobb a természetközeli tartás, az pedig legelőn van.

Másik kérdés viszont, hogy azoknak a lovaknak ideális a ridegtartás, akik nem végeznek munkát. Egy komoly munkát végző lovat igenis olykor muszáj bokszba rakni, jobban tud pihenni, kevesebb sérülés éri, amelyek ménesben elkerülhetetlenek, lehet speciálisan takarmányozni, abrakolni, ami ridegben valljuk be, nem nagyon lehetséges. Munka után az izzadt lótól el kell venni a vizet, amíg teljesen le nem hűl, de ha mindezt ridegtartásban próbálod, max. úgy tudod megoldani, ha az összes ott lévő ló nem ihat addig, amíg az éppen munkából visszatérő nem ihat. Ha több ilyen ló van, akkor akár egész nap el lehet zárni a vizet, ki lehet üríteni az itatóvályút, hiszen mindig lesz valaki, akinek éppen nem szabad innia.

Abrakolást ridegben vagy úgy oldod meg, hogy van helyed az abrakolás idejére minden lovat lekötni, ami elég macerás, vagy pedig egy hosszú vályúba öntöd az abrakot, s abból a legerősebb, a csapatban domináns fog legtöbbet fogyasztani, a sor végén álló meg vagy kap, vagy nem. Vagyis az erős túlzabálja magát, a gyenge meg nem kap eleget. A teljes ridegtartás azoknak a lovaknak jó, akik csak néha dolgoznak, hobbi munkát végeznek.

Azzal sem értek egyet, hogy ridegben ne kellene fölszedni a trágyát, mert bizony kell. Egyrészt azért ridegtartásban is szokott lenni egy féltető, ami alá behúzódhatnak rossz időben a lovak, ide illik beszalmázni, ezt értelemszerűen időnként cserélni kell, még ha nem is napi szinten. Ugyanígy a legelőt is muszáj karbantartani, fogasolni, hiszen ha ott marad a trágya, azzal elszaporodik a bélféreg a lovaknál.

Valóban a ló legtermészetesebb tartása a legelőn való tartás, de azt gondolom, aki lovat tart, azt általában nem nézegetni tartja. Ha viszont így van, akkor legideálisabbnak az egész nap legelőn, éjjelre bokszban való tartást gondolom. Csikók esetében átgondolandó, hiszen felnevelésük, egészségük szempontjából nagyon lényeges, hogy mennyit vannak szabadon és legelőn, de még náluk is átgondolásra érdemes, hiszen ha napi szinten bejön este a bokszba, akkor könnyebben fel lehet fedezni kezelésre szoruló sérüléseket, jobban lehet őket etetni, hiszen mind annyit fog abrakolni, amennyit a gazda jónak lát, nem fognak veszekedni a kajáért, a gyengébb, fiatalabb csikót se rúgják el az abraktól. Az sem mellékes, hogy ha éjjelre be vannak hozva, rendszeresen találkoznak az emberrel, könnyebb őket kötőfékhez, kikötéshez, ápoláshoz stb. szoktatni.

Uccsó, a logikád ott hibás, hogy nem az összes lovart kell csesztetni, hanem létrehozok egy kisebb karámot, és addig ott elvan a ló, mind itatáskor, mind takarításkor, etetéskor stb. külön etetni sem kunszt, ha feléjük állsz abban a tíz percben, és mondod nekik hogy nem kéne. Végső soron csak időt kell rászánni...

A legelő karbantártás pedig nem tárgyafelszedést jelent, elsősorban a gyomokat, de annál is inkább a taposás miatt létrejövő fűpusztulást kell kordában tartani. A trágya, ha terület elég nagy, elbomlik mielőtt a ló újra odaér, a nagyon igényesek sem szedik évi 1-2 alkalomnál többször. A féreg meglelő féregírtással megoldható.

Az, hogy a beálló ne legyen tele, abból áll, hogy nem oda teszed a kaját, ami némileg pazarlás is okoz majd, deha addig száraz helyen volt a széna, semmi baja nem lesz abban az x hétben, amíg megeszik a bálát. Ha mégis, akkor meg bobcattal, vagy más munkagéppel könnyen kiszedhető, ellentétben a boxxal, ahol szűk tér miatt szinte mindehol kézi erő kell, mert nem is lehet más.

helló!

első hozzászóló vagyok és reagálnom kell a másodikra, mert sok mindenben nem értek egyet, úgy vélem úgy írtál véleményt a ridegtartásról, hogy nem próbáltad, nem láttad közelről hogy van.

Azt nem vitatom, hogy versenyző sportlovaknál nem jöhet szóba a ridegtartás, (sajnálom is őket ezért), még együtt karámozni se szokták őket.

De egy hobbi szinten használatban lévő lónál, vagy nem versenyen dolgozó, de sokat dolgozó (pl fogat ló, filmes, iskolaló) én továbbra is a ridegtartást tartom a legjobbnak.

Előszöris miért tudna jobban pihenni a ló egyedül a boxban, mint a többi ló között a legelőn? Mert nem kényelmes neki a földre feküdni (szerinted) csak a puha szalmába? Az a jó abban, ha több ló van együtt kint, hogy felosztják egymás között a feladatokat és sokkal nyugodtabban tudnak aludni, nem kell félig ébernek lenni, mert tudják, hogy amíg ők alszanak van aki épp figyel, őrködik.

sérülés valóban éri az együtt tartott lovakat, ez igaz, ez elkerülhetetlen. azonban min a különbség a reggeltől estig karámozott és az éjjel-nappal együtt tartott lovak között? semmi! ugyanúgy napközbeni karámozásnál is vannak sérülések. vagy akkor azt mondod, hogy a munkát végző ló egyáltalán nem legyen más lovakkal karámban, mert jaj megharapják/megrúgják?

az egyéni abrakolásra a megkötésen túl is több megoldás létezik, de valójában egy kb 10-12-es létszámig elég, ha ott áll az ember, a lovak tudják a helyüket, ha mindig ugyanott kapnak már ott állnak és várják a saját adagjukat, akár mindegyiket etetheted mással. de lekötni se olyan nagy történet naponta 2x 10 percre.

az mondjuk tény, hogy takarmányozni egyénileg nehezebb, mondjuk ha az egyik nagyon hízékony és kevesebb szénát szeretnél adni neki ezt nem tudod megoldani, de egész nap karámozott éjjelre boxban tartott lovaknál ez megintcsak problémás napközben...

ez ez izzadás téma, meg hogy el kell venni a vizet... kicsit túl van lihegve. egy rendesen leléptetett ló ha csumára izzadt is egy polár takaró alatt max negyed óra alatt már bőven visszarakható a társai közé, addig meg majd áll kikötve, nem kell elvenni a vizet senkitől.

trágyakérdésben sincs szerintem igazad, nyilván 500 négyzetméteren szedni kell a trágyát, de megnézem, ahogy 6 hektáron vadászod 8 ló trágyáját, hát meg se találod, mire megtalálnád lebomlik! az etető környékén fel lehet túratni fél évente bobcattel, de az alap, hogy mindig máshova kell tenni a bálát és a természet ezeket a "foltokat" is megoldja.

a vastagon beszalmázott beálló pedig már hol ridegtartás? mi az, hogy "illik" beszalmázni? akkor én illetlen vagyok? vagy ezzel akarod rávenni a lovat, hogy ott feküdjön le? mert amúgy nem a beállóban alszanak. max beállnak az eső elől, de ha nem oda van etetve, akkor nem fognak ott sokat állni, tehát sok trágya se gyűlik össze. aludni meg ott fognak, ahonnan a legjobban körbelátnak.

és azzal se értek egyet, hogy azért kéne behozni éjjelre akár egy csikót, hogy találkozzon az emberrel és át lehessen nézni. hát ha annak normális gazdája van, akkor az a ridegtartásban is rendszeresen kihozza, vezetgeti, kiköti, tanítgatja, lepucolja, átnézi.

Abban az esetben igazad van, ha a ménesed bértartott lovakból áll és mindegyikhez kijár a gazdája.

Nekünk van itthon harminc saját ló, plusz néhány bértartott. Mindenki legelőn van reggeltől-estig, nem hat hektáron, hanem sokkal többön, bőven van mit legelniük (még most is, mert nálunk nincs hó, gyakorlatilag legelik a szénát jelen pillanatban) így szénázás csak este a bokszban van, plusz reggel-este abrak.

Közel negyven lovat csak felkötőfékezni, lekötni abrakoláshoz irtó sok idő, figyelni rájuk meg lehetetlenség. A pónik vannak full ridegben, bár én nekik is beszalmázom a beállót, igazából nagyon keveset tartózkodnak ott. Baromi pocsék időnek kell lennie, hogy bemenjenek. Ezzel csak jelzem, hogy ismerem a ridegtartást. De az is igaz, hogy a hat póni, akik amúgy tök jóban vannak, úgy zavarja el egymást az abraktól, ahogy kell. A sor végén álló sheti mellett ott kell lenni, különben nem kap abrakot, elveszik tőle.

Legelő karbantartás: a féreghajtók nem oldják meg a trágya gondját. Időnként illik fogasolni - nyilván nem fogja senki fölszedegetni a trágyát mondjuk 20 hektárról, de a férgek elpusztítása nagyon is fontos, különben hiába féreghajtózol, visszaszedi a ló egy pillanat alatt. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a trágyakupacok meg vannak bontva, a belsejükbe is bejut az oxigén.

Bobcatünk nincs, csak egy normál traktor.

Ja és egy észrevétel: nyáron nem vittük be az összes lovat éjjelre, csak a versenyzőket. Az összes többi ott tipródott a karám bejáratánál, mind jött volna befelé. Szeretnek ugyanis bejönni. Amilyen szívesen mennek ki reggel, olyan szívesen jönnek be este. Ahogy alkonyodik, visszajönnek az istállóhoz és várják, hogy bemehessenek.

Sérülések: igaz, hogy azokat nappal szerzik (nálunk is együtt van az egész csapat, nincsenek különszedve), de igazából akkor tudom végignézni a lovakat, amikor este bejönnek. Akkor látom, ha valamelyiken sérülés van, le tudom kezelni stb.

Több oka is van:

1. istállót építeni pénzbe kerül

2. az istállózott lóval több a munka: szénáztatni, itatni, ganyézni, almozni kell valakinek

3. manapság (néhány sport- és iskolalótól eltekintve) a napi munka nem elégíti ki a lovak mozgásigényét, így hát az istállózott lovat még külön járatni is kellene, vagy "lelovaglót" hívni hozzá, ha a kis gazdája éppen elfoglalt vagy beteg vagy akármi.

Mindezzel szemben a legelőn a ló elvan, mint a befőtt a polcon, nyáridőben akár azt is kibírja, hogyha egy napig kétlábú felé se megy.

Még két észrevétel (utsó előtti vagyok): A csikókról írtok, hogy normális gazda úgyis minden nap kihozza a csikót és leápolja, vezetgeti stb. Ez mind igaz, amennyiben az az egy (vagy max. kettő) csikója van. Vagyis ti azokról az emberekről írtok, akik bérben tartanak valahol 1-2 lovat. Ha valakinél sok saját ló van, ott bizony nincs idő erre.

Másik: írta valaki, hogy amíg leszárad a ló és újra ihat, majd áll kikötve. Nos, az biztos sokkal jobb neki, mint addig bemenni az angol bokszba (nálunk az van) és ott nyugodtan nézelődni. Valaki más azt írta, hogy csinálni kell egy plusz karámot, oda beengedni, aztán ha már nem meleg a ló, lehet visszaengedni a többiekhez. Megint csak nem értem, hogy akkor már miért nem jó, ha addig beteszem a helyére?

Amiket írtok, abból sok minden működik, 1-2 lónál! De ha több van, ha naponta többel kell dolgozni és nincs idő arra, hogy még ácsorogjak a megkötött ló mellett (nyilván valahová kikötve nem fogom magára hagyni, amíg felszárad) hogy visszaengedhessem és dolgozhassak a következővel! A bokszában jó helyen van, nem tud sérülni, szereti is, elédobok kis szénát, hogy addig is elszálalgassa, elfoglalja magát, amíg visszamehet a legelőre és már mehetek is a következő lóhoz. Hideg időben takarni is kell a leizzadt lovat, leszárításra a polártakaró a legalkalmasabb, de azzal nem engedhetem ki a legelőre. Ha pedig a karámtakarót adom rá, amiben kimegy, akkor a száradással lesznek gondok. A takarózott lovakat leszárítom polártakaró alatt a bokszban, majd visszakapja a karámtakaróját és mehet. Ezt ridegben azért elég nehéz kivitelezni.

Azok a lovak (pl. a lovagoltatásra használt lovaink) akik nincsenek all day takaróban, szintén jobb helyen vannak a bokszban addig, amíg leszáradnak, aztán takaró le és mehetnek vissza a legelőre.

Igen, gyerekkoromban, amikor még csak egy lovam volt, én is simán legeltettem kézen, amíg leszáradt, vagy sétáltattam kézen takaró alatt, amíg mehetett vissza a karámba. De több lónál mindezt már lehetetlen megoldani. Egyszerűen nincs annyi óra a napban, hogy beleférjen.

bocsánat, de amiket írsz, abba te nem számolod bele azt az időt, amíg 40 ló után kialmozol. mivel azt nyilván nem te csinálod, hanem a lovász, de a ló mellett állni 15 percet már nincs időd. a csikókat egyenként megfogni és átsimogatni nincs idő, de egyenként megfogni, bevinni a boxba és átnézni van? vagy azt is a lovász csinálja és nem te? maga az almolás és annak takarítása annyi idő, hogy azt ridegben tartott csikókra fordítva ha 30 lovad is kijön annyi, amennyi egy normális foglalkozás. 1 ló boxával, annak takarításával és az abba való szénázással mennyi idő megy el egy nap átlagosan? 20 perc? az ugyanaz, mint ha 2 naponta foglalkoznál 40 percet, vagy 3 naponta 1 órát az adott lóval/csikóval. az más kérdés, hogy ezt a munkát kiadod, de azt nem.

te nem ridegtartásról beszélsz, ahol karámtakaróban vannak a lovak, meg beszalmázott beálló van! a ridegtartásban valójában beálló sincs, ott is vígan elvannak a lovak.

szerintem a csikónak semmi szüksége a boxra 1-2 éves korában, ráér megszokni majd később. a ménesben felnőtt lovakat pedig nem nézegetik át naponta mégis felnőnek valahogy.