Régen nem használtak nyeregalátétet?

Nem feltétlenül. Meg hát ahány ország, század, annyi szokás.

Pl. ma az angol show hunter osztályban kizárólag szabott alátét, half-pad (mint a bárányszőrös alátét, amit mi az alátét fölé rakunk) használható, vagy a nagy semmi. Sokan mennek az utóbbival. A sidesaddle hunter osztályban pedig kifejezetten tilos alátétet használni. Innen is látszik, hogy sok jelentősége tulajdonképpen nincsen, az pedig, hogy két-három alátétet is rakunk a lóra, kifejezetten új divat.

Ez a "megóvja a nyerget az izzadságtól" is sántít, hiszen ha a ló igazán izzad, átázik az alátét és eljut a nyeregig. A másik, hogy koszos lesz. Ha régen az urak, hölgyek vadászni mentek, vagy kilovagoltak, a lovuk minden volt, csak koszos nem. Meg hát gondolom minden lovaglás után le is ápolták a felszereléseket. A Cadre Noir lovainak nyerge alól is csak néha villan ki az alátét, valószínűleg ők sem használtak régen, hiszen akkor minek "rejtegették" volna.

Helyesbítem az előzőt: az angol nyeregalátét nem sokat ér. De egy túra alátét, ami vastag az igencsak tud javítani a ló munkakedvén. Ez nem újekeltű dolog, az őseink nem állatvédelmi szempontból hazsnálták, ugyanígy a nyerget sem, hanem mert boldog ló jobban dolgozik, ezért akartak neki kényelmet biztosítani. És de, régen hazsnáltak, nézd meg a hagyományos nyergeket, pl a füredi nyereg lényegében egy váz+ gyapjú alátét.

A filemkből meg na akarj tanulni, mert sokesetben álltakínzás amit orr folyik, két hetes "gyorstalaplón" felkészített lovagolni nem tudó színészek tépik szét szerencsétlen állatot. Majd nézd meg hogy kapaszkodnak a szájába meg rúgják szét az oldalát. annak lovagláshoz sok köze nincsen.

Szuper kutatómunkát végeztél! :)

Egy vékony alátét nem kíméli a ló hátát, vastag alátétet angol nyereg alá pedig nemigen használtak, hiszen ha a nyereg illeszkedik a lóra, akkor az alátét azt elrontja (kivéve, ha túl tág a markamra). Ha a nyereg illeszkedik, azon kívül, hogy a ló ne koszolja össze a nyerget, semmi funkciója nincsen. Mióta a lovaglás hobbi, bárki vehet lovat és kedvére csinál vele, amit akar, azt sem tudja, a nyerget hogyan kell lemérni, milyen szempontok szerint passzolhat/nem passzolhat a lóra, szükségesek a kiegészítő alátétek. És mennyi olyan van, még az oktatók között is, aki még nyergelni sem tud rendesen, nemhogy megállapítani, jó-e a lóra. Na, ezért "van szükség" a vastag alátétekre.

Én is úgy gondolom, hogy még a legvékonyabb alátétnek is van jelentősége a nyereg védelme szempontjából.

Amúgy ez a nyeregalátét kérdés engem is foglalkoztatott már régóta, én is találtam hasonló képeket. Amilyen magyarázatot én gondoltam, hogy azok a nyergek azért nem olyanok voltak, mint a mai nyergek, a képek alapján vékonynak tűnnek, szerintem még az sem biztos, hogy vázuk volt. Funkcióját tekintve talán a legfontosabb a kengyel lehetett, hogy valahova fel lehessen erősíteni. Szerintem inkább egy voltizs szivacshoz hasonlíthattak inkább, csak bőrből. Ráadásul sokkal kisebbek is voltak, a nyeregszárny az akkori díjlovas nyergeken kb olyasmi lehetett, mint ma az univerzális vagy ugró nyergeken, az akkori ugró nyereg meg inkább a galopp nyergekre hasonlított. Szerintem a könnyű súly miatt is lehetett, hogy nem használtak, de azt sem tartom kizártnak, amit már korábban írtál, hogy alulról valamilyen szövet anyagot ráerősítettek a nyeregre, bát értelmét annyira nem látom annak sem, mivel ha az is tönkremegy, akkor gáz van, meg kell bontani a nyerget vagy egyenesen kuka. Esetleg könnyebben cserélhető és olcsóbb a szövet, mint a bőr. De ezek csak találgatások, nem tudom, hogy van-e köze a valósághoz :)

Ha megtalálod a választ, oszd meg velünk, engem is érdekel. :)

Azért attól nem félnék, hogy ami az alátéten szétrongyolódik, az a lovon magán is szétrongyolódna. :)

Az ínvédők belseje is szétrongyolódik, akkor a ló lábát is rongyoljuk azzal, hogy rátesszük, védelmi funkciójától függetlenül?

Még az angol királyné is alátét nélkül lovagolt, én erősen kétlem, hogy így tett volna, ha a nyereg bármi kárt okozott volna a lovában.

A régi nyergekben természetes anyagú volt a tömés, gyapjú, gondolom, az felszívta az izzadságot a nyereg bőréből.

Szerintem a ló/nyereg funkcióján, az ország hagyományain, az anyagi lehetőségeken (gondolok itt az illesztett nyereg hiányára) meg még biztos egy csomó mindenen múlt, hogy használtak-e alátétet. Régi festményeken látni, hogy volt alátét a lovakon, de hogy lehet az, hogy több száz évvel később pl. az angol nemesek mégis elhagyták az alátétet? Mi lehetett benne a logika, ha ezzel ártottak volna a lovuknak?