Mesélnétek a lóápolásról, mint munkáról?

Azért a legtöbb lovardát se kell félteni...Dolgoztam olyan helyen, ahol 40e volt a bértartás, de garantálom, hogy az én fizetésem, a szénája (plusz annak a szállítása), a szalmája és az a minimális abrak (amit többnyire pluszba kifizettetett a bértartókkal) amit kapott /ló nem haladta meg a 15e Ft-ot se és volt akkor 12 bértartott ló. Számoljunk? Ha nem maradt csak 20e lovanként (és jól tudom, hogy mennyi maradt, többnyire én jártam a takarmányért és én is fizettem...:) ) az ugye kb. 240e Ft/hó.

Fedeles nem volt, világítás dettó. Áramot annyit fizettek, ami a lakáson belül ment este. De, ha számolok rezsire 60e-t, akkor is vígan 180e-es pluszban jártak minden hónapban...Fizetés emelésre persze sose volt pénz. :D A pohár akkor telt be, amikor egyik nap épp azt ecseteltem, hogy emeljen vagy ott hagyom. "Nincs pénz, nincs pénz", erre délután beállított az új lószállító kamionnal. -.-"

Csak lopnak ebben az országban és az utolsó bőrt is lehúzzák a tisztességes munkásokról. Nem hiába akarok jövőre saját bizniszt indítani, alkalmazottként nem lehet jól élni.

Téves a feltételezésed... Nem, nem erre a munkára van szükség, ezt senki nem akarja. Viszont a Kincsem Parkkal együtt a lovardák többsége arra törekszik, hogy minél nagyobb hasznot húzzon be magának. Nem azért alkalmazzák ezeket az embereket, mert ez a jó munkaerő, hanem mert ez kell, hogy ők tömjék a zsebüket. De ez nem csak ezen a területen van ám így! Mindenhol ez van, és ezek a dagadt zsebű szutykok irányítanak mindent. Nekem barátnőm 35 fős lovardát üzemeltetett. Fullos hely volt, modern boxok, jártatógép, fedeles, körkarám, 2 kisebb és egy nagy pálya, ugró akadályok, négyszögelemek, kisebb fix terepakadályok, 9 nagyobb és 7 kisebb karám, 3 nagylegelő, fedett és szabadtéri patamosó, betonozott, fedett trágyatároló, fedett, minden oldalról zárt, alul betonozott szénatároló, öltöző, minden lovasnak külön, névtáblával ellátott, kulccsal zárható fa (nem ám az az uszodás bádogkabin!) szekrényekkel, 2 zuhanyzó, 2 wc, teakonyha, nyergesbe minden lónak gravírozott névtáblás nyeregtartó, boxokban önitató. Ez mellett havonta egyszer jött a lógyógyászat, akiknek szerződésük volt, minden lovat végignéztek (persze bármilyen kezelés már feláras volt, de rutin vizsgálat benne volt az árba). Igaz, ez vidéken volt, de szerintem a környéken nem tudnék mutatni egy fele ilyen korrekt helyet sem, ráadásul a lovak bőséges adagokat kaptak, semmit nem sajnáltak tőlük, amikor csak lehetett, kinn voltak legelőn, éjszakai ügyelet is volt mellettük. Ilyen helyen fizettem egy lóra 38.000 ft-ot nem egészen 2 éve, és nem volt semmi plussz költség, ebbe az árba minden benne volt, korlátlan használatra. Nem kell mondanom, hogy tisztességes, szuper lovászaink voltak, normális, igaz nem milliomos, de 140-170 közötti fizetéssel, attól függött, mennyi éjszakai ügyeletet meg hétvégét vállaltak, persze ezért dolgoztak is. A környéken tiszta putri volt minden, összetákolt kis valamire való boxok, de a lovat pucoláshoz már nem tudtad kikötni, hol volt villanypásztor a karámnál, hol nem, az egyik helyről ki is szöktek a lovak, a 15 km-re lévő t*szkó parkolóban fogták össze őket... Persze alá ígértek barátnőm árainak, olcsóbb oktatás, igaz minden második órán hullottak a gyerkőcök, mint a falevelek, olcsóbb bértartás, olcsóbb munkás... Szerintetek mi lett a vége? Barátnőm, szépen 6 év alatt kénytelen volt az oktatólovak számát csökkenteni, mert nem jöttek lovasok, nem volt miből fenntartani, elment a bértartók egy része, mert ott 5.000-rel kevesebbet kell fizetni, ott tátongott az istálló közel fele üresen, a legelőkön csak nőtt a fű, de nem volt mi lelegelje, helyette nyírni kellett, szép lassan eljutott oda, hogy a bevétel csökkent, a kiadás meg maradt... 3 lovász helyett már csak kettő kell, aztán csak egy. Szépen lassan tönkre tették, jelenleg az istálló nagy része le van zárva, mindössze 2 ló van, amivel oktat, 1, ami a saját lova, meg ott az enyém, hogy ne legyen egyedül az övé. A lovarda tulajdonképpen tönkre ment, mert a pénzhajhászok lenyomták. Az nem tűnt fel az okosaknak, hogy azóta ugyanannyi a bértartás is és az oktatás is, mint nálunk volt, csak a színvonal különbözik. Megkaparintotta magának az embereket, barátnőm viszont ennél lejjebb már nem tudott menni az árakkal, hisz akkor veszteséges lesz. Most ott egy hatalmas és csodaszép terület, gyönyörű építményekkel, ami eladó. Sajnos nem tudsz vele mit kezdeni, ha jófej akarsz lenni a néppel, akkor valaki úgyis hátba szúr. Ebben a világban csak az tud érvényesülni, aki nem a köz érdekét nézi, hanem simán áttörtet mindenkin, aki az útjába kerül. És sajnos az fog lecsúszni, aki nem ilyennek született, akibe ennél több emberség szorult... Saját bőrünkön tapasztaltuk.

Úgyhogy nem az számít, hogy ki milyen jó, és kire milyen nagy szükség van, mennyire megbízható, hanem hogy kiről tud még 3 bőrt lehúzni. És sajnos az egész társadalom manapság erről szól, ez ellen nem tudsz mit tenni, de itt szerintem első sorban azért nem az alkalmazott hajléktalanok és lecsúszott emberek a hibásak, ők csak meg akarnak élni. Itt a munkáltató a hibás, meg az egész rendszer, hisz lenne más lehetőség is számukra (szemétszedés, ősszel levélsöprés, fűnyírózás...), csak ezt nem ajánlják fel, mert ugye ott be lennének jelentve, az meg nem oké, mert van, amelyik még a nevét sem tudja, ha mégis, a lakcím megadásánál megbukik a történet... pedig ezért is kapnának kis pénzecskét és mi is normális környezetben élhetnénk.

Én azt mondom, nem ők okozzák a problémát, sőt, a probléma hozza magával őket. De ez persze csak az én meglátásom.

Utolsó hozzászólónak. Ez nagyon letaglózó történet volt. :( Egyébként egyetértek mindennel, amit leírtál. Tudom, csak bosszant már minden, mert az emberek nem is veszik észre hogy nyomják egymást lefelé.

Egyébként meg azokat aló tulajokat sem tudom megérteni, akik szintén csak az anyagiakat nézik és nem az állítólagos kedvencét, a lovát. Mert 5 k/hó annak, aki lovat tarthat nem hiszem hogy eget rengető összeg volna. De én is láttam sokszor, hogy képesek az emberek a lovaikat mondhatni putris helyre átvinni, mert ott olcsó. Miközben szabálytalanul vannak a lovak sok esetben kikötve, veszélyes az istálló, a lábuk is sérülhet és sorolhatnám mi minden van egyes lovardáknál, de inkább ott tartják azt a szerencsétlen állatot, mert olcsó hely, a helyett, hogy minőségi, igényes helyen tartaná. Döbbenet, hogy mi ez a rettenetes igénytelenség, és spúrság a gazdagabb rétegnél is, ha meg ennyire sajnálja a pénzt a lovára, akkor ne tartson lovat. Ez hol ló szeretet? Áh gáz az egész úgy ahogy van, ez Mo. Egyébként itt szerintem nagyon nem éri meg a lovas dolog, ez nem nyugat Európa!

Mi sem értettük az egészet, főleg ott nem, ahol kacsalábon forgó palotában éltek, 3 bmw terepjáróval közlekedtek, merthogy a 19 éves hölgyemény is kapott egyet a szalonból, nehogy ne tudjon kijönni, pikeur cuccokkal tömve 2 szekrény, volt olyan, amin 3-4 éve rajt volt még az árcimke... És akkor ők elmentek, mert a másik olcsóbb. Most hogy valóban tényleg 5.000-rel volt-e olcsóbb, vagy 7-tel, azt nem tudom, de 30.000 alatt biztos, hogy nem találnak bértartást sehol.

De én azért azt vettem észre, hogy ezek az emberek igenis tudják, hogy mit művelnek, ráadásul nálunk speciális eset volt, mert a tulaj nő, aki ráadásul csinos is. Persze a többség be is próbálkozott nála, nem számított, hogy férje és 2 kisgyereke van. Valószínű, hogy a "nem" miatti bosszú is benne volt, hogy szemétkedtek, de ez csak feltételezés. Az emberek nagy része (szerencsére azért még nem a többség) gyarló, szemét dög, akiknek semmi nem számít, csak hogy ők fenn maradjanak. És ezzel nem tudunk mit kezdeni. Ezért nincsenek megbecsülve a lovászok, ezért kapnak semmire való fizetést az edzők és az oktatók is...

Hát ez elég elképesztő, szomorú. És a lovaitokkal mi lett? Eladtátok, vagy találtatok helyet nekik és megvannak még?

Komolyan mondom mindenre számítottam, amikor elhatároztam elvégzem a lovászit, csak erre nem. Persze a többi szakmámnál sem különb a helyzet... Lehet elsőként nyelvet kellett volna tanulni és külföldön próbálkozni elhelyezkedni, talán ott még van igény.

13 oktató lóval és 3 oktató pónival dolgoztunk dolgoztunk. Ezek a lovak ridegben voltak a nagy legelőn, ezen felül közel teltházzal működött a 35 lovas istálló (volt 1-2 üres box, de volt, hogy lovat kellett elutasítanunk helyhiány miatt). Persze, ennél kevesebb lóval is meg lehetett volna oldani az oktatást, de kimondottan igényes szolgáltatást akartunk nyújtani, egy nap egy lovon csak egy ember dolgozik, a futószáron a kicsik alatt is a pónik 1,5 óránkként cserélve voltak. Volt olyan nap, mikor az első lovas 11kor már kinn volt, 7 órára még mindig jött egy, és ezzel párhuzamosan mentek a pónik is. Minden lónak heti 2 nap pihenőt adtunk, ráadásul igyekeztünk ugyanannak a lovasnak ugyanazt a lovat adni. Lovasok száma is szép lassan csökkent, nálunk 3.000 volt az óra, 2.000 a fél óra futószár, ezt olyan szépen lenyomták, hogy 1.500 meg 2.000 ft-ért adtak nagylovon 60 perces órákat. Szerintem mi sem dolgoztunk drágán, de hát az 1.500-hoz képest dupla áron. Próbáltuk mi is lejjebb vinni, de 2.500 alá már nem lehetett. Elfogytak a lovasok, a lovak meg álltak és vitték a pénzt. Szépen fokozatosan 6 év alatt eladogattuk őket, szerencsére 1 kivételével mind jó helyre került, azt az egyet most próbáljuk visszaszerezni, de nem igen akarják eladni. Maradt egy pónink meg egy nagylovunk oktatásra, összesen 11 tanítványunk van, abból 5 csak heti egy alkalommal jön. A bértartósok is valahogy így voltak, szépen lassan szállingóztak el. A két istállószárnyból a végén lett csak egy, majd az is fogyni kezdett. Néhányan ugyan maradtak, de 7 ló bértartásából nem lehetett kigazdálkodni a birtok fenntartását, így mindenkit el kellett küldenünk. Azóta a jártatógépet be sem indítottuk, villanyt nem kapcsolunk a fedelesbe, hogy ne fogyjon az áram, nem fürdünk kinn, csak a lovak isznak, nyáron mossuk őket, ennyi a vízfogyasztás is.

Most arra várunk, hogy valaki megvegye ezt a hatalmas létesítményt, amire egyébként nem nagy esély van, kinéztünk már egy kisebb területet, ott közösen egy mini istállót építenénk csak magunknak és soha nem folytatnánk ezt nagyban, csak akkorában, amekkorát mi magunk meg tudunk oldani.

Lóversenyre visszatérve:ez egy iparág,biztosan mindenki hallotta a lóversenyipar kifejezést.A ló legtöbb tulajdonosnál csak egy olcsón lecserélhető eszköz.800-2000 euró közti áron lehet olyan csikókat venni külföldi árveréseken,ami itt nálunk klasszis,ott kint meg az árverési selejt kategória.Ezekhez jönnek a lepukkadt tartási és tréningezési körülmények,ehhez igazodó személyzettel.És már érthető is,miért tart ott a magyar lóversenyzés,ahol tart.

Tisztelet a kevés tulajdonosnak,akik partnernek tekintik a lovat és az alkalmazottakat.