Miért akarnak a lóval ugratni a lovasok mikor láthatóan ezt nem akarja a ló? Állatkínzás?

Kismillió oka lehet annak, hogy a ló megáll, ezek közül csupán egyetlen, hogy nem szeret ugrani.

VAgy megijed,nem akar,nincs kedve stb oka lehet,hogy nem ugrik a ló

Enni akar? Akkor melózzon. Te akarsz enni? Ne aggódj, majd te is dolgozol és pont mindenki sz.rni fog rá, hogy van-e hozzá kedved vagy nincs.

Nem fogok veszekedni.....

Megint egy kívülálló aki ne ért hozzá de megmagyarázza...Istenem úgy szeretem az ilyeneket,ha egy kicsit de tényleg csak egy kicsit is lenne fogalmad a témáról érdemes lenne neked magyarázni a dolgok miértjét,de megsúgom neked ,hogy van amelyik ló kifejezetten jobban szeret ugrani ,mint síkon dolgozni. Az amikor megáll ,mellémegy lehet lovas hibája is,vagy egyéb. De kívánom ,hogy foglalkozz te is több száz kilós állatokkal és nézd mihez van kedve.

Szerintem is rém hülyeség ezt az ugrándozás. Nem mondom, hogy terepen ha egy kidőlt fatörzs fekszik az úton, lovagolják körbe, de az akadálypálya tényleg egy állatkínzás. Lehet is látni a lovakon, hogy a negyedik vagy ötödik magas akadálynál már tele van a hócipőjük az egésszel. A kis hülye tini3.14csák meg erre élveznek.

Az ugratás egy sprt. Ha megkérdeznénk a lovakat, szerintem egyik sem akarna sem ugróló, sem díjló, sem távló, sem kocsisló, sem hobbiló lenni. A lovat az ember a saját kedve szerint a használja. A lényeg az lenne, hogy ez a lóban ne tegyen kárt, a ló ne szenvedjen és legyen motivált. Teljesen mindegy, milyen szakágról, vagy a lóval való bánásmódról beszélünk, ez lenne a minimum. Ha ez nem teljesül, azért nem a szakág a felelős, hanem a lovas, aki nem úgy áll a lóhoz, ahogy kellene.

Lehet úgy is ugrani és versenyezni a lóval, hogy az szeresse is...kellő tudással és ésszel egy jó lovas élvezetessé tudja tenni az ugrást is. A megállás, kitörés, a segítségek nem jól alkalmazása, tiszteletlenség, bizalomhiány miatt is lehet, de ezer ok van, amiért épp nem megy. Nem mindegyik ló születik ugrólónak, de 1 m-ig a normál méretű lovak meg tudnak ugorni egy-egy szólóugrást. Ha már állatkínzásnak tekintik az ugrást, akkor azt is tekintsük állatkínzásnak, mikor a lovasiskolákban agyhalottá teszik az iskolalovakat a több óra körözgetéssel és tépdeléssel, teli vannak mar- és hevedertörésekkel és arra nyergelnek rá vagy mikor az "okos" kislány beteszi a rohanós lovának a feszítőt, mert az egy őrült és mással nem lehet megfogni... tág látókör, évek tapasztalata és lovasként való gondolkodás kellene, mielőtt ilyen kijelentéseket tesz valaki.