Lehetne pár kérdésem?

Patanyomfigura ugyanaz, mint a lovardai alakzatok.

Az állításnál csak a ló nyakára és fejére hatsz, látod a ló belső vagy külső szemboltját, úgymond tarkóból fordul a feje; a nyaka csak kis mértékben hajlik meg ehhez ("Az állítás eléréséhez a lovas mindkét ülőcsontját egyenletesen terheli, a külső száron a támaszkodás feladása nélkül, majdnem annyit enged, mint amennyit felvesz a belsőn. Helyes állításnál a lovas a ló belső szemét és belső orrlyukainak peremét látja"), míg egy hajlítás esetében a ló teljes gerinchosszában ráhajlik egy adott ívre. Hajlítás van például egy sima nagykör meglovaglásakor végig, de a hosszúfalról rövidfalra fordulatnál is...

Lábsorrendek (mindig valamely hátulsó kezd, ha elülső láb kezdi meg a mozgást, az hibás, mert hátulról előlre lovaglunk!)

- lépés: jobb hátsó - jobb elülső - bal hátsó - bal elülső (vagy fordítva, kezdhet a bal hátsó is. Négyütemű jármód).

- ügetés: jobb hátsó × bal elülső egyszerre - bal hátsó × jobb elülső egyszerre (két ütemű jármód, lebegőfázissal. Hátralépésnél ugyanez a lábsorrend figyelhető meg, lebegőfázis nélkül).

- vágta: jobb hátulsó - bal hátulsó × jobb elülső egyszerre - bal elülső (kezdhet a bal hátulja is, akkor a szerint módosul a sorrend, annak függvényében, melyik lábra vágtázik).

A szár lehet kitartó/megtartó, húzó vagy engedő. Az az ideális, ha a húzó segítség egyáltalán nem szerepel a repertoárodbban...

A csizmasegítség abszolút túlsúlya kívánatos a lovaglás során, szóval nincs olyan, hogy az nincs, igazság szerint. A lovaglás során komplexen kell gondolkodni, nincs önálló szár, csizma, testsúly segítség, ahogyan a hang vagy a pálca sem önmagában van.

Vágtabeugratás: Enyhe belső állítást kérsz a lótól (terepen mindegy, melyik a "belső" oldal, de érdemes mindig az ellenkező lábra ugratni, hogy mindkét kézre dolgozzon), a belső ülőcsontodat minimálisan jobban terheled, a belső csizmád hevederen van, a külső enyhén mögötte, majd a csizmazárás pillanatában megtolod derékkal a lovat, a beugratás pillanatában a belső száron kicsit engedsz, a külsőn nem, azon támaszkodik a ló.

A nagykörön való lovaglás során a ló végig a kör ívére hajlik (20m átmérő), belső csizma hevederen, a külső passzívan heveder mögött (csak megtart). Minimálisan a belső oldali ülőcsont többet terhelhet, de ez elég nagy ív, hogy ne kelljen túlzásokba esni. Belső szár játszik, külső szár megtart.

A kiskör 7-10m átmérőjű.

Minden feladatot félfelvétellel jelzel a ló számára, hogy figyeljen, mert lesz valami, neki nem kell tudnia, hogy vágtabeugratás, állj, hátralépés, fordulat, vagy mi. Minden feladatot előkészítesz, mert jelzed a lónak, hogy figyeljen, készüljön, így nem törik meg a mozgása, nem átesik egyik ármódból a másikba, nem ügetésfokozással reagál és rohan, hanem sokkal simulékonyabban hajtja végre a feladatokat.

Félfelvételnél finoman megtart a kéz (de nem húz), de a csizma hozzáhajtja a lovat, a testsúlysegítség kicsit jobban terhelő, beleülsz a ló hátába, de nem veszed fel alacsonyabb jármódba, hiszen a két csizma előrehajtja a szárakhoz.

Erről komplett könyveket lehetne írni, a jól idomított lónál ha egyenlően terheled az ülőcsontocskáid, helye,s korrekt ülésed van, és két szár, két csizma között tartod a lovat, akkor egyenes vonalon fog közlekedni. A ló egyenesre igazítottsága azt is jelenti, hogy javul az egyensúlya, mert testének oldalai egyenletesen terheltek, tehát a ló nem féloldalas, nem keményíti meg egyik oldalán az izomzatát, nem indokolatlanul laza az egyik oldalon, és görcsöl/feszül rá a másikra. Ez különösen a lábakat kíméli.

Ügetésből lépésbe első körben leülsz tanügetésbe, könnyített, vagy könnyűügetésből nem hajtasz végre felvételt. Ha már leültél, akkor a szár kitart, a meghúzod a derekad, megszűnik a csípő velemenő mozgása, és a csizmasegítség sem támogatja a lovat, amint az átmenetet végrehajtotta, hozzázár a csizma, és máris ott van a testsúlysegítség is, ami puhán, rugalmasan követi a lovat, hogy lendületes lépésbe váltson, ne visszaessen lépésbe, mert utána csak ott csetlik-botlik alattad. A szár azonnal enged, ha a ló megcsinálta az átmenetet.

Túlhajlítás során a ló sokszor vonal mögé kerül, és nem egyszer az elejére is esik, ami az elülső lábak idő előtti elhasználódását eredményezi.

A patanyom figurák és a lovardai alakzatok között?

A kettő ugyan az.

Az állítás és a hajlítás között? Mik ezek segítségei?

Hajlítás: amikor egy íven lovagolsz (pl. fordulóban vagy körön) a ló gerince a nyakától a faráig az ív mentén meg van hajlítva.

Állítás: egyenes vonalon haladva a lovat teheted egyenes állításba (vagyis egyenesre igazítod), külső állításba (a nyakát kifelé hajlítod) és belső állításba (a nyakát befelé hajlítod)

Hogy mik a segítségei, azt inkább gyakorlatban lenne jobb bemutatni. Mivel minden lónak saját egyénisége van, ezért a lovasnak ehhez kell igazodni és ezt csak gyakorlatban lehet kitapasztalni.

Mi a ló lábsorrendje, lépésben, ügetésben, és vágtába?

Lépés: (bármelyik lábbal kezdődhet és 4 ütemű) jobb első, jobb hátsó, bal első, bal hátsó, és megint jobb első

Ügetés: (2 ütemű) jobb első és bal hátsó egyszerre, bal első és jobb hátsó egyszerre

Vágta: (3 ütemű) bal kézen haladva: jobb hátsó, bal hátsó és jobb első egyszerre (ha nagyon gyorsan megy, akkor lehet hogy a jobb első kicsit később ér földet, ilyenkor 4 ütemű és ezt verseny- vagy vadászvágtának hívják), bal első, lebegési szakasz.

A szársegítségeknek, milyen fajtái vannak, és mikor hogyan használjuk ezeket?

Félfelvétel: ha egy új feladatra akarod felkészíteni a lovat, például figyelmezteted hogy jármód váltás lesz

Egész felvétel: mindkét szár egy pillanatra megtart, akkor ha megállítod

Fontos megjegyezni, hogy a szársegítségek mindig csak mellékesek, a csípő, csizma és testsúly segítségeket csak kiegészítik és nem helyettesítik.

Mikor a leghatékonyabb a csizma segítség?

Ha látod hogy a lovad megfelelően reagált rá, tehát megértette hogy mit akarsz hajlandó is végrehajtani a feladatot. Ehhez persze szükséges a ló idomítottsága és a lovas határozottsága.

A csizma segítség mire hat?

A ló haladásának irányára és sebességére, lendületére illetve ezek megtartására. A csizmasegítség mindig kiegészül a szár, a csípő és a testsúly segítséggel.

Hogyan kell szakszerűen(!) beugratni egy lovat vágtába?

Itt sem szabad csak az elméletre hagyatkozni, de legyen: Felkészíted a lovat vágtára, úgy hogy adsz egy félfelvételt és lendületesen haladsz lépésben vagy ügetésben. Ha túlzottan siet a ló, akkor nem fog szabályosan beugrani, maximum csak belehajszolod a vágtába ami nem szakszerű. A beugratás pillanat így néz ki: belső csizma hevedernél zár, testsúly a belső ülőcsonton (vagyis a nyeregben ülsz és nem könnyített ülésben), külső csizmát finoman hátrébb húzod és a heveder mögött zárod, külső szár feszesen megtart majd enged, csípővel pedig megtolod. Célszerű a beugratást a foldulóban vagy körön csinálni, hogy helyes lábra ugorjon be.

Mi a jó lovas legfontosabb tulajdonsága?

Tisztelet a ló iránt. Akármilyen is legyen az a ló, a jó lovas mindig tiszetlettel bánik vele.

Mik a nagy körön való lovaglás segítségei?

Az egész felső test a csípővel, a vállakkal és a fejjel együtt a haladási irányba néz. A testsúly a belső oldalon az ülőcsonton és a kengyelen van, a csípő követi a ló mozgását (kivéve persze könnyített ülésnél, bár jobb ilyenkor inkább a nyeregben maradni). A külső szár rezdületlen (a kéz ne menjen át a nyakélen), a belső szár picit rövidebb és finoman befelé hajlítod a fejét (csak annyira hogy a nyaka az ívnek megfelelően álljon).

Hány méter átmérőjű a nagy és kis kör?

Kiskör: 10m

Nagykör: 20m (nagyobb pályán lehet nagyobb is)

Hogyan készítsük elő a lovat vágtára?

Félfelvétellel jelezz neki, a mozgása pedig legyen lendületes, de ne engedd sietni vagy elrohanni.

Mi a vágta előkészítésének a célja?

Egyértelműen az, hogy a ló időben észrevegye hogy magasabb jármódra akarsz váltani és ehhez készíted elő a legmegfelelőbb helyzetet.

Mi az a félfelvétel?

Külső szár egy pillanatra megtart, majd enged.

Hogyan kell egyenesre igazítani egy lovat?

A ló gerincét a fejtől a farig egyenesen tartod, a csizmák mindkét oldalon azonos helyzetben vannak, a szárak hossza egyforma és a kezek egymás mellett vannak.

Ügetésből lépésbe való átmenet során, mi az első ami csinálunk?

Leülünk tanügetésbe és meghúzzuk a derekat, vagyis a csípő nem követi tovább a ló mozgását.

Mikor van egy ló túlhajlítva? Miért rossz ez?

Alap esetben a támaszkodó ló feje majdhogynem merőleges a talajra, csak pár fokot hajlik a teste felé. Ha a ló szája túl közel kerül vagy hozzá is ér a szügyéhez, az a túlhajlított. Azért rossz, mert a ló nyakcsigolyái nem bírják ezt a terhelés és lényegében gerincferdülése lesz a lónak. A későbbiekben pedig odáig fajulhat a dolog, hogy nehezére esik majd felemelni a fejét, ezért állandóan lógatni fogja.