Ügetésbe -> hogyan?

Az a ló, amin már pár hónapja lovagolok, az is ilyen. Kis bestia, de én szeretem. xdd

Legyél határozottabb. Ha próbálja lehajtani a fejét, húzd neki vissza, ne hagyd! Ha a kör belseje felé megy, és nem akar visszamenni, akkor jobb csizma-jobb szár, v. bal csizma-bal szár.

Ha érzi rajtad, hogy "lélekben" határozottabb vagy, akkor nem fog kekeckedni annyira. :D

Ha befelé akarna kanyarodni, akkor a belső csizma - külső szár segítségével vezesd ki. A külső szárnak mindig feszesebbnek kell lennie és ezzel kint tarthatod a lovat, a belső szár lehet kicsit lazább (de ne rezdüljön meg).

A csizma segítség a bokád és a vádlid a belső oldalát jelenti (magyarul ahol a csizmád van) - ha befelé fordítod a lábfejedet, sarkadat leengeded és a térded odazárod a nyereghez, akkor vannak jó helyzetben a lábaid a csizma segítség adásához, amikor is odazárod (vagy nyomod) ezt a csizma részt (boka, vádli, térd) a ló oldalához. Vagyis nyugalmi helyzetben a csizmád simulékonyan a ló oldalához tapad, segítség adáskor pedig megfeszíted az izmaidat. Ha a lovad nem reagál kellőképpen a csizmádra, akkor egy határozottabb mozdulattal lökd meg a csizmával vagy a pálca pöccintésével jelezz neki. Egyébként a combod belső oldalán van az ún. lovaglóizom (kengyel nélkülizés után érezhető az izomláz miatt), amivel a térdeidtől kezdve a vádlikat és a bokákat is egymáshoz közelítheted. Ezzel az izommal végzed tulajdonképpen a csizma segítséget, de a jó üléshez is fontos.

Ügetés: mielőtt elindítanád jelezz neki egy félvelvétellel (másnéven félparád), hogy figyeljen mert feladat jön. Ez azt jelenti hogy felveszed a szárakat és a külső szárat egy pillanatra megtartod és rögtön engedsz vele. Maga az elindítás úgy történik, hogy amíg a külső szárat folyamatosan tartod, a belső csizmáddal jelzel neki és és közben a derekaddal előre nyomod. A külső csizmád szintén zárjon, de ne legyen erősebb a másiknál, mert akkor befordulhat. Fontos hogy ne legyenek túl feszesek sem a szárak, sem a derekad, mert ezzel éppenhogy akadályozod az elindítását.

Sok sikert és jó lovaglást! Ne csüggedj, mert elsőre nem sikerül (mindenkivel van ez így), lesz az még jobb is! :)

Mekkora átmérőjű a körkarám, mekkora a ló, mekkora mozgása van?

Amikor elkezdtem lovagolni a lovamat, az edzőmmel először körkarámban kezdtünk, amint kikerültünk, fényévekkel jobb lett, pályán nagykörön (nagyobbon mint a körkarám) is tudunk szépen dolgozni, de ha esetleg kicsit a körkarámba viszem, ismét jön a probléma, szimplán mert kicsi neki, és kényelmetlen akkora íven fordulnia. Ha nagyon erőltetem, előbb-utóbb beletörődik, de amúgy sem jó neki, ha ilyen íven dolgozik, szóval inkább nem szoktam.

A szársegítség alatt nem csak azt lehet érteni, hogy húzod hátrafelé a szárat, a belső szárral is lehet kifelé "tolni" a lovat. Kicsit olyan érzés, mintha át akarnád rakni a kezed a sörényélén, de inkább csak egy apró mozdulat, szóval élőben azért ne rakd át... :) Ha csak a külső szárat húzod, és a belső csizmát használod, el fog veszni a ló belső állítása, ami körkarámban (körön) fontos. Szóval belső szár picit rövidebb, mint a külső, belső csizmád heveder tájékán, külső kicsit hátrébb, belső szárral-csizmával tolod kifelé a lovat, külső szárat tartod. Ha jól képzett a paci, és neked is úgy sikerül, akkor elképzelhető, hogy keresztezni is fog a lábával, így rövidebb táv alatt kiértek a járásra.

6. válaszoló: Ez egy kicsit összezavaró egy kezdő számára, ilyen szinten még nem kell tudnia a dolgot, mint hogy belső állítást csináljon. Egyenlőre az ügetés elindítását tanulja meg, később amikor kiengedik őt is a körkarámból egy nagyobb pályára, ahol van egyenes fal és forduló is, ott majd az állításokat is gyakorolhatja.

"belső szárral is lehet kifelé "tolni" a lovat. Kicsit olyan érzés, mintha át akarnád rakni a kezed a sörényélén, de inkább csak egy apró mozdulat, szóval élőben azért ne rakd át"

Ezzel nem értek egyet: a jobb szár mindig a ló bal oldali szájzugára hat, a bal szár pedig a jobb szájzugra. Vagyis a zablának nincs toló hatása; húzni, rángatni vagy belekapaszkodni pedig nem szabad (egyrészt mert kellemetlen a lónak, másrészt mert zavarja a munkában). A szárakon lehet felvenni vagy engedni és ennyi. A szerepe nem olyan lényeges, inkább csak másodlagos segítségnek lehet nevezni.

Gyakori hiba, hogy a tapasztalatlan lovasok a belső szárral akarják kivezetni a lovat a külső patanyomra, mert ez tűnik logikusnak. Éppen ezért elkezdik a belső kezüket ennek megfelelően rossz irányba mozdítani, a külsőről meg el is feledkeznek (nem pusztán az a baj hogy átmegy a kéz a sörényélen, hanem hogy eleve arra mozdult). Mi történik a lóval? - A szár mindkét oldalról feszes ezért lelassul, megáll vagy kirántja a szárakat a kézből (egyes érzékenyebb lelkű lovak hanyattvágják magukat vagy felkapják a fejüket és elrohannak).

Na egy kicsit elszakadtam a témától :) A lényeg hogy egy kezdőnek annyit kell tudnia, hogy a külső szárral és a belső csizmával kivezesse a lovat a szélső patanyomra, a belső szárral pedig inkább ne piszkálja.

Kérdező, jól írod. A lényeg azonban a testsúly- és csizmasegítségen van, nem a száron. A lovon mindig a mozgás irányban van az ülésed, tehát ha ki akarod vezetni körre, akkor a külső ülőcsontodra ülsz és a belső lábaddal tolod ki a lovat. Az állítás marad ugyan az.

""belső szárral is lehet kifelé "tolni" a lovat. Kicsit olyan érzés, mintha át akarnád rakni a kezed a sörényélén, de inkább csak egy apró mozdulat, szóval élőben azért ne rakd át" Ezzel nem értek egyet: a jobb szár mindig a ló bal oldali szájzugára hat, a bal szár pedig a jobb szájzugra. Vagyis a zablának nincs toló hatása"

Pedig egy támaszkodó lovat a szár engedésével lehet "tolni", vagyis például a külső szár kismértékű odaadásával lehet az állítás mértékét növelni. De ehhez nem a kezet kell áttenni (vagy majdnem áttenni) a sörényélen, hanem a ló kell, hogy támaszkodjon, tehát utána nyúljon a zablának, amit a külső kéz odaad.