Ti visszaadnátok?

3 hónapja vettem egy lovat. Nem számítok profi lovasnak, inkább középhaladó, ha már kategorizálni kellene. Lovardában, oktató mellett lovagoltam mindig, sokat jártam lovagolni, így oktatómmal megbeszélve belevágtam, és vettem egy lovat. Csak hobbira, egy félig-meddig ismerőstől. 8 éves kanca, belovagolva, viszont jó ideje már nem lovagolta senki, talán egy éve vagy több, ezt nem tudták pontosan megmondani. Mikor megvettem, kipróbáltam, oktató is velem volt, igaz csak egyszer ültem rajta, akkor ott a régi helyén ment rendesen. Viszont amikor elhoztuk a mi lovardánkba 3 hónappal ezelőtt, teljesen bekattant. Egy hónapig nem tudtam rá felszállni csak többszöri próbálkozás után, mert állandóan felágaskodott. Nem csak alattam, oktatóm alatt is. Ezt egy hónap után elhagyta. Viszont kezelhetetlen azóta. Azt tudjuk, hogy mindent hisztiből csinál, nincsenek fájdalmai, nem beteg, egyszerűen oktatóm is már azt mondta rá, hogy nem normális a ló. Előző gazdája ennyit mondott figyelmeztetésül, hogy kicsit hisztis volt mindig. Hát...a kicsit enyhe kifejezés rá. Állandóan kapar a lábával mint a bika, ezt csinálja pucoláskor is, olyankor is, mikor lépésből el kéne indítani, vágtába ugratásnál elsőre beugrik, de megáll és kapar, vagy lovardai alakzatváltásokkor ha elönti az agyát valami szintén megáll és kapar, ágaskodik, csapkodja hátra a fejét, sikerült is így lefejelnie már valakit. Oktatóm is már le esett róla, én is, egyszerűen a pályán nem képes normálisan dolgozni. Ha néha van egy-egy alkalom, amikor nem csinál semmit, akkor is látszik rajta, hogy tiszta feszült, és alig várja, hogy vége legyen az egy órának. Akkor is kapar, miután vége az órának, hosszú szárat kap, és csak megállunk leszállni, de még ülök kb. 30 másodpercet a hátán, mert bevárom a mögöttem lévőt, már kapar mint a bika. Terepen ritkán volt kint amióta nálunk van, mert én nem merem kivinni, tapasztalt lovas vitte ki párszor, de eléggé meggyűlt vele a baja, vágtából lestoppol és felágaskodik, stb. Abszolút tiszteletlen, hisztis, oktatóm azt mondta, hogy ez így nem mehet tovább, most elkezd vele foglalkozni, mert eddig csak akkor ült rá, mikor alattam csinált valamit a ló, és utána felült rá helyrerakni, de mindig megküzdött vele ő is. De ha nem javul a helyzet, azt tanácsolta, adjuk vissza a lovat, mert nem az én szintemnek megfelelő, és ez így balesetveszélyes, és ez senkinek nem okoz örömet. Visszavennék a lovat, mert egy tenyésztőtől vettem, aki mondta, hogy ha valami gond van, visszaveszi (már ez mondjuk elgondolkodtató), és mondta oktatóm, kérjünk helyette másikat, amelyik nem egy ilyen idegbeteg típus, és inkább kezdőnek való, mert már mindenkinek elege van ebből a lóból. Megszerettem azért, mert hát megszerettem, de nem bírok vele, és csak szenvedünk. És ha már az oktatóm is ilyet mond, hogy adjuk vissza. Az a baj, hogy ez a ló természetileg ilyen, és egy nagyon tapasztalt lovasnak való, amit hát nem igazán mondtak el, mikor megvettük, utólag is csak annyit, hogy náluk nem volt ilyen. Bocsánat, hosszú lett.