Miért keresnek sokan kifogásokat a tereplovaglás "ellen"? Indoklás lent

Szerintem mindenkinek szíve joga eldönteni, milyen idő/körülmények férnek bele még neki. Csak azért jöttél, hogy elmondhasd, milyen bátor lovas vagy?

Szerintem becsülendő, hogy ha valaki nem érzi biztonságosnak a dolgot, akkor belátja, és nem csinálja "csakazértis", hiszen ha ő fél, bizonytalan, akkor tényleg veszélyes lehet magára meg másokra is.

Azt ismered, hogy "Ha körülötted mindenki pánikol, csak te állsz középen hidegvérrel, akkor nem biztos, hogy bátor vagy, lehet, hogy csak nem fogtad fel, mekkora a veszély"?

Szóval nem azt akarom mondani, hogy jujj, ez milyen veszélyes, csak azt, hogy a tereplovaglás lényege az lenne, hogy élvezze az illető. Ha ő nem élvezi valamilyen körülmény miatt, akkor minek menjen?

Én alapvetően három indokot tapasztaltam:

1. aki idomítómunkát végez, esetleg drága lova van ritkábban jár terepre. A terep jórészt csupán kikapcsolódás lónak és lovasnak, ráadásul nagyobb a sérülésveszély. Azt meg tudom érteni ha emiatt csak hetente mennek ki.

2. A lovas fél mert bír a lovával. Ők jellemzően semmilyen idomítómunkát nem végeznek csak terepen kóricálnak vagy a karámban körbe-körbe. Terepre csak akkor megy, ha nem fúj a szél, nem csöpörög az eső, nincs a csapatban ideges ló, nincs nagy forgalom, stb.

3. Aki csak jó időben lovagol. Kellemes 30 fok, napsütés. Lusta magára venni még két pulóvert és folyton sír, hogy jajj lefagy a keze, lába, orra, stb. Miután télen nem igazán lovagol, tavasszal átkerül a második kategóriába, mert nem bír a lovával.

Vagy tényleg fél a tereplovaglástól, vagy nagyon félti a lovát, és a hó, a göröngyös talaj, a csúszós utak és a sár nyomós okok, hiszen balesettel végződhetnek akármilyen meglepően is hangzik kedves kérdező. A saját lovam bánta előző hétvégén amikor a HÓ alatt nem látszódott a GÖRÖNGY azért mert HIDEG miatt megfagyott a talaj. Nem utolsó sorban két lovasnak a lova majdnem elcsúszott a CSÚSZÓS TALAJ miatt. Még októberben esett egy lovas a SÁR miatt. Ennyit erről. Ezt nem te fogod eldönteni, hogy ki mikor és miért nem megy ki lovagolni. A lovasok ezt nagyon jól tudják, hogy mi kell a lovuknak és meddig akarnak elmenni.

Ennyit nekünk a téli lovaglásról, tavaszig fel sem ülök a lóra.

Itt most nem arról van szó, hogy a kérdező meg akarja mondani, hogy ki mikor menjen lovagolni, hanem hogy tényleg nagyon sokan félnek kimenni a lovukkal és nem azért, mert féltik a lovat, hanem mert a ló tele van, mert fúj a szél, stb, vagyis félnek. Ez igaz a karámos munkára is, nem csak a terepre. Sokaknak a lovaglás egy kellemes hobbi, semmi több, ezért nem hajlandóak érte semmilyen kellemetlenséget elviselni. Ezért van sok lovas nyáron és kevés télen.

A téli lovaglásról:

Mindenki ismeri a környezetében a talajviszonyokat, meg azért terepen elég ritka a felszabdalt talaj, többnyire egyszerűen csak kemény. A lóval télen is dolgozni kell, és télen is kell terepre menni attól függetlenül, hogy hó van vagy sár van - ami ugyan úgy van a lovaglókarámban is hacsak nem milliós lovaglópályáról beszélünk. Egyszerűen csak oda kell figyelni, ismert terepre kell menni és tudni kontrollálni a lovat, hogy ne vigye el a lovast kőkemény talajon, ne okozzon váratlan meglepetéseket. Ettől függetlenül bármikor, bárkivel történhet baleset, lesántulhat a ló nyáron is a göröngy miatt, nem csak télen. Ez butaság, nem ok arra, hogy télen ne lovagoljunk.

Akkor ti fagyban (vagyis cirka két hónapig) nem ültök lóra?

Azt, hogy a ti istállótok mellett milyen a talaj nem tudom. Nálunk teljesen sík, egyenes, nem szabdalt. De kemény, akár a karámban. És lovagolunk, de nem azért, mert le akarjuk sántítani a lovunkat, hanem mert nem nyárra vettük a lovat, hanem egy életre.

Én nekem ez a véleményem az egészről: Rossz idő nincs, csak gyenge lovas!

Mondjuk az extrém időjárási viszonyokat tényleg úgy kell bevállalni, hogy mérlegelni kell, mit kockáztatunk. De én télen is lovagolok ugyan úgy, bár kevesebb vágtát vállalok be. De a lényeg, hogy a lovon ülök!