Ha a futószárat meghullámoztatom akkor milyen hatása lesz a lóra?

Hát jobb is, köszi :) Mert a te fajtád meg csak a fenyítést részesíti előnyben....én meg inkább "sutyorgok" és egy jó kapcsolatot alakítok ki a lovammal, minthogy megfélemlítsem és összezavarjam, aztán egy idegbeteg vadállatot kapjak eredményül :/

Aztán döntse el a többi szemlélődő, hogy melyik a jobb módszer...

Tudod, az angol stílus sem a fenyítésen alapul. Ha neked ez az elképzelésed róla, akkor bizony nem ártana előbb tájékozódnod hogy tudd, miről beszélsz. Attól nem lesz a ló összezavarva, hogy zabla van a szájában és van a lovas kezében ostor/pálca. Ugyan úgy az is csak egy segítség, nem verésre használjuk. Tudtommal a parellisek is használnak hasonlót, ugyan úgy megérintik vele a lovat, sőt, akár bele is mélyesztik a bőrébe ha nem reagál. Kétlem, hogy kellemesebb érzés, mint egy pöccintés.

Nem a módszer a lényeg, hanem az, hogy kinek a kezében van. Nem véletlenül lesz egyre több sutyorgós lova elkapatott, mert azt hiszik, hogy szeretettel aztán mindent meg lehet oldani. A lovaknál nincs demokrácia.

A kérdésre válaszolva: angolban igenis ki kell menjen a ló nagyobb körre ha hullámzik a futószár. Szó nem volt arról, hogy a kérdező parellizik.

Úgy látom megint témánál vagyunk xD parellisek kontra angol stílus. Érdekesnek tartom a parellis és a hasonló módszereket, de az angol stílusban sincs semmi megvetendő. Eredendően az angol stílus kialakulása a ló kímélését segítette elő - lásd: könnyű ülés, csikózabla, anatómiai nyereg... - persze a korabeli emberek ebből leginkább a hasznot, vagyis a ló teljesítményének növelését látták.

Bár nekem nincs ellenemre a parellizés, kötőfékkel ha fizenek sem futószáraznék lovat. Ezt az eszközt nem erre találták ki - könnyen szakad és akaralanul, rángatás nélkül is kidörzsölheti a ló fejét. Ez pedig ugyebár nem valami kíméletes. A parellizéshez használatos kötőféket pláne nem használnám erre, hiszen ennek még inkább az a célja hogy nyomást fejtsen a ló orrára, így akár véresre is dörzsölheti a fejét (ne keverd a parellis gyakorlatokat a futószárazással - aminek sokszor a lovasoktatás vagy ló lemozgatása a célja) Tapasztalt lónak egy kantár önmagában is megteszi. Egy csikónál viszont érdemes a kantár-kikötő-heveder kombináció vagy kapicán [link] használata, ami egy speciális kifejezetten lókímélő megoldás.

Hogy a kérdésre válaszoljak, a futószár egy finom megrántásával/hullámoztatásásval arra ösztökéled a lovat, hogy távolodjon tőled. Ha viszont úgy rántassz, hogy egy kicsit magad felé húzod vagy rövidebbre veszed a szárat, az olyasmi mint egy félfelvétel. Ha nem vagy tapasztalt futószárazás terén, akkor inkább hanyagold ezeket a mozdulatokat és hagyatkozz inkább az ostor- és hangsegítségekre.

Kikötőszár?!

A kikötőszár leginkább arra jó , hogy a ló jól rátámaszkodjon a zablára és ha így szokja meg akkor állandóan tépni fogja a szárat a lovas kezében. Nem érdemes egy belovaglás alatt álló lovat máris elrontani egy ilyen húzással. Persze ha már be van lovagolva és szép fejformát szeretnél neki az már más tészta. Esetleg ha ilyen fejformát szeretnél kialakítani a lovadnak :

[link]

akkor jó eszközhöz nyúltál.

Ez persze csak akkor néz ki jól ha olyan lovad van aminek jól is áll az effajta nyakállás...és ha díjlovaglásra használod akkor még jobb mert mutatós és a ló "szépen " tartja a fejét. Egyébként meg ez egy nagyon természetellenes fejtartás...én nem támogatom a kikötőszár használatát....

Ez a fejforma attól alakul ki hogy a "helytelen" fejtartás, ez esetben lekötés miatt a nyaki izomzat a nyak felső részén kezd el felhalmozódni.

xD hát ezen mekkorát röhögtem xD

A kötőfék célja nem a nyak ellazítása. Erre ott van a segédszár és társai (nem jut eszembe a neve, bocsi)

A csikókorban a lovak 90%-ának van egy oldalra hajló gerincferdülése. Általában balra hajló. Az oka a nyak és gerinc hirtelen megnyúlása, így a két oldal nem tud ugyan abban az iramban növekedni. Ezzel nincs is gond, amíg nem akarsz lovagolni rajta. Ekkor ugyanis érezhető, hogy például a ló szívesebben vágtázik bal kézre, jobb kézen nehezebben ugrik be, vagy jobb kézen is a belső kezedre akar támaszkodni és egyenes falon is inkább hajlított nyakkal menne. Ezt bizonyos gyakorlatokkal, edzéssel akár teljesen ki lehet javítani, viszont a futószárazás - a folyonos hajlítás nem tesz jót neki, főleg csikó esetében. Most jön képbe a kikötő, ami segít a fiatal lónak egyensúlyban maradni. Szóval nem az a cél, hogy a ló feje le legyen szorítva, hanem a még bizonytalan egyensúly kompenzálása. Későbbiekben, ugratásnál, egy ilyen hiba komoly hátrány lehet.

Nem hittem volna, hogy ennyire belekötnek a válaszomba, de nem tudom szó nélkül hagyni hogy a lovasok nem ismerik az általuk használt eszközök célját. Nem szabad egyiket sem összekeverni a másikkal, még akkor sem ha még sosem használtál ilyet. Például a kantárfajták sem csak külsőleg különböznek (mexikói/angol/hannoveri...). Remélem ezt már nem kell elmagyaráznom.

Igen, a kikötőszára arra jó, hogy megtanítsa a zablához lépni a lovat. Kikötőszár nélkül nem futószárazunk, maximum lemozgatunk. Az a megállapítás, hogy ettől fogja tépni a lovas kezét, ostobaság. Ez egy segítség a lónak.

A lovat SOHA nem kényszerítjük tartásba! Saját magát hozza abba azáltal, hogy helyesen lovagoljuk.

parellisek, angol lovasok, szerintem egymás módszereit is lehet tisztelni, nem kell folyton pocskondiázni meg utálkozni.

kérdező :) a futószárhullámoztatásnál pedig tegyél egy ceruzát a szádba és próbáld ki hogy megütögeted az ujjaddal, ezt a hatást gyakorolja egy apró ujjmozdulatod a nyeregből, gondolj bele, ha ezt erősebben csinálod, ez szerint magadnak tedd fel a kérdést, hogy mi milyen hatást vált ki, próbáld beleképzelni magad a ló helyzetébe (menekülő állat, vagyis ismeretlen hatásokra menekülés a reakciója) és az szerint döntsd el, hogy mit hogyan csinálj. Én alapvetően angol lovas vagyok, de egyik barátnőm révén a természetes lókiképzést is tanulgatom tőle, és úgy gondolom, hogy mindegyik lehet jó, ha ésszel csinálják :)