Szerintetek jó dolog zabla nélkül lovagolni?

Mindenki csak azt szajkózza, hogy "csak akkor lovagolj kötőfékkel, ha bízol is a lovadban". Itt is, és már ezer más helyen is olvastam. De ez egy: BAROMSÁG.

Ha csak te bízol benne, az annyi mint halottnak a csók.

Ami sokkal fontosabb annál: A kölcsönös bizalom!

Nem elég, hogy te bízol benne, neki is 100%-osan bíznia kell benned. Így nem fog előfordulni egy autó elé kiugrás, se semmi. Ha megnéztek egy-két videót egy ménesről, mindenki a vezérhez akar közel maradni, minimum a látótávolság, mert tudják, hogy mellette biztonságban vannak. Egymagában egy ló sosem rohan el a ménestől, ha észlel valami ijesztőt, előbb megvárja a vezér reakcióját. Ebben az esetben pedig te vagy a vezér. Ez nem azt jelenti, hogy a lovadnak ki vannak lőve az ösztönei, hanem azt, hogy sokkal inkább rád hagyatkozik, és ha lát is valami furcsát, számára idegent, megvárja, te mit lépsz. Ha idegesen fülelni kezd valamire, te megsimogatod, mondasz neki néhány kedves, megnyugtató szót, jelezve "Kedves lovacskám, minden rendben, nincsen semmi baj". Tehát megmutatod neki, hogy nincs mitől félnie -> Ő pedig lerendezi magában mint "téves riasztás", és minden megy szépen tovább.

Kedves kérdező, te nem bízol eléggé a lovadban, ezzel neki sem adod meg az esélyt, hogy feltétel nélkül bízhasson benned. Így ne is lovagolj kantár nélkül, mert valóban balesetveszélyes.

Azonban, végszóként: A zabla sem egy csodaszerkezet, attól, hogy kötőfék helyett azt beledugod a szájába, még nem biztos, hogy nem fog kiugrani az autópályára, és nem üt el titeket egy autó...

Csak mint "végszó", mert látom, hogy azt gondolod, a zabla egy biztonsági öv. Bizonyos helyzetekben természetesen jó, ha van, sőt(!), én sem vagyok varázsló, nyilván olyan lóra nem ülnék fel kantár nélkül, akit nem ismerem, nem bízom benne 100%-osan, de had ismételjem el: Önmagában még a zabla sem biztosítás semmire.

"Mindenki csak azt szajkózza, hogy "csak akkor lovagolj kötőfékkel, ha bízol is a lovadban". Itt is, és már ezer más helyen is olvastam. De ez egy: BAROMSÁG.

Ha csak te bízol benne, az annyi mint halottnak a csók.

Ami sokkal fontosabb annál: A kölcsönös bizalom!

Nem elég, hogy te bízol benne, neki is 100%-osan bíznia kell benned."

Na én ezt tartom baromságnak. Bármennyire is szeretéd azt hinni, a lovad soha nem fog benned teljesen megbízni. Ennél fogva te sem bízhatsz meg benne teljesen. Mit jelent neked az hogy bizalom? Rábízod a lovarda az életed? Azt hiszed, ha bajba kerülnél, megmentene? Már számtalanszor leírtam itt is és máshol is, hogy a ló egy REAGÁLÓ állat. A környezetétől függően és a saját tapasztalatai szerint fog reagálni a történésekre: ha kell megugrik vagy kivágtázik a pályáról.

A lovaknak van egyfajta értékrendjük: Az első és a legfontosabb számukra a saját életük és biztonságuk ezután a társasági és nemi életük, utódjaik, fajtársaik (nem az ember) jelenléte. Majd jó esetben az ember jön, ha a kapcsolatuk tényleg nagyon közeli bár ez elég ritka.

Ez a sorrend az embereknél is általában így áll fenn. Bármennyire is szereti az ember a társait, szerintem egy adott helyzetben ti sem tennétek szó szerint tűzbe az kezeteket egy másik emberért. Ez így természetes.

A kérdésre válaszolva az én véleményem, hogy ameddig megbízol a saját képességeidben, lovastudásodban addig a te felelősséged eldönteni, hogy meddig mész el. Ha tapasztalt lovas vagy és a kapcsolatotok láthatóan jó a lovaddal, a karámban vagy bármilyen helyen, ahol a ló biztonságban érzi magát bátran lovagolhatsz kötőfékben. Terepen viszont ne kockáztass. Lehet tök nyugis a lovad, de én is beszarnék a helyébe ha hirtelen felugrana mellettem egy fácán. Attól nem kell félned, hogy kényelmetlen a ló szájában a zabla, mert ha jól van felhelyezve és megfelelően tudod használni, akkor nem fogsz benne kárt okozni. De ha mégsem akarsz zablát, használhatsz hackamore-t (zabla nélküli kantár), bár állítólag van olyan éles, mint egy feszítőzabla (ezt csak úgy hallottam, én még sose lovagoltam hackamore-ral)

"Na én ezt tartom baromságnak. Bármennyire is szeretéd azt hinni, a lovad soha nem fog benned teljesen megbízni. Ennél fogva te sem bízhatsz meg benne teljesen. Mit jelent neked az hogy bizalom? Rábízod a lovarda az életed? Azt hiszed, ha bajba kerülnél, megmentene? Már számtalanszor leírtam itt is és máshol is, hogy a ló egy REAGÁLÓ állat. A környezetétől függően és a saját tapasztalatai szerint fog reagálni a történésekre: ha kell megugrik vagy kivágtázik a pályáról. "

-> "Ha megnéztek egy-két videót egy ménesről, mindenki a vezérhez akar közel maradni, minimum a látótávolság, mert tudják, hogy mellette biztonságban vannak. Egymagában egy ló sosem rohan el a ménestől, ha észlel valami ijesztőt, előbb megvárja a vezér reakcióját. Ebben az esetben pedig te vagy a vezér. Ez nem azt jelenti, hogy a lovadnak ki vannak lőve az ösztönei, hanem azt, hogy sokkal inkább rád hagyatkozik, és ha lát is valami furcsát, számára idegent, megvárja, te mit lépsz."

A lovat ne nagyon hasonlítgassuk az emberhez, mert a ló nem ember. Szerencsére.

Két autó közé meg alaphelyzetben nem kéne kerülni, de ez már csak mellékes... :)

És megijedni is csak úgy fog, feszülten figyeli az adott dolgot, menekülésre bármelyik pillanatban készen áll, de egymagában soha nem fog fejvesztve elrohanni, MINDEN ESETBEN megvárja a vezér reakcióját. Persze oké, felrepül mellette egy fácán, kiugrik egy nyúl a bokorból, akkor arrébb ugorhat egy kicsit, de ez meg miért baj? Ennyitől meg leesni nem kéne. Ráadásul tapasztalataim szerint ez nem is jellemző, gyakran lovagolok terepen, szoktunk találkozni mindenfélével, és hidegen se hagyja a dolog. Pedig amikor még az elején voltunk, életveszély volt azzal a lóval még az istállóból is kitenni a lábamat, a legkisebb faág zörrenéstől is világgá ment volna.