Nem vagyok elég határozott, és tudja hogy velem megcsinálhatja? Mit csináljak?

hú, ezzel én is pont így vagyok, bár én még nagyon a kezdeteknél járok.. egyedül fel sem merném őket nyergelni, az is biztos, mert fogalmam sincs hogyan kell őket kezelni.. mármint mikor csípnének. de az biztos, hogy a legutóbb egy velem nagyjából egyidős lány nyergelte fel a lovat, és ő kétszer is elég erőteljesen ráripakodott, majd a hastájékon térdelte a pacit, mikor az harapni próbált. utána már kisangyal volt. mondjuk már 10 éve lovagol ez a lány.

de én annyira sajnálnék még akár rá is verni egy picit :D ..

egyszer amikor nyergelésnél láttam hogy csípni akar, finoman meglegyintettem az orrát a kezemmel, azóta ha hátranéz, én csúnyán visszanézek rá, és ez bőven elég :)

Néha, kicsit, oda szabad csapni. De csak akkor, ha megérdemlik.

Nem is volt tekintélyed:) A ló, mikor idegennel találkozik nem tudja mit csinálhat meg vele, ezért biztosra megy, és úgy viselkedik mint az álatla eddig megismert emberekkel. Azaz először az edződ tiszteletét élvezted, de nyilván ez csak pár alkalomig tart, utána elkezd tesztelni, hogy meddig mehet el nálad.

Namost a határozottság nem keverendő össze az agresszióval. Céltalan veréssel, bosszúval magadat szivatod meg, mert a ló szemétségként éli meg, és ő is szemétkedni fog.

A határozottság azt jelenti, hogy te eldöntöd mi lesz, és az lesz, ha atombomba robban a szomszédban akkor is. persze amíg nincs begyakorolva, addig hajlandóak kell lennünk kompromisszumra, nem kell rögtön tökéletes megoldást elvárni. Fontos előfeltétele: ne féljünk a lótól. Ez az, amit tanulni nem lehet, vagy bátran szembemész vele, vagy nem.

Ha egyszer eldöntötted mi lesz, akkor célszerű a saját következetes jutalmazási rendszered felállítani. A standard megoldás, hogy először rászólunk a lóra ha köcsög, aztán megint, esetleg meg is fenyegetjük egy felemlt kézzel. Ha még mindíg rossz, akkor lehet odacsapni. Lényeges, hogy a rossz cselekedet mindíg így honoráljuk, míg ellenkezőleg, ha megcsinálja amit akarunk, akkor jutalmazzuk, de minimum nem büntetjük meg (ez főleg akkor fontos, ha már felcseszte az agyunk és nincs kedvünk dícsérgetni). Kiemelendő: a ló nonverbálisan kommunikál, neki nem hazudhatsz szavakkal. Ha verni akarod, akkor komolyan úgy is kell gondolnod, ha csak blöffölsz, és nem vagy hajlandó rá, ő a testi kommunikációdból kitalálja.

Alapszabály: egy jutalom vagy büntetés mindíg az aktuális utolsó cselekedetre vonatkozik, illetve a lehető leggyorsabban kell követnie az akciót. Ha abszolút elfogadhatatlan dolgot csinál, pl harapás, akkor azonnal oda lehet csapni, jelezve, hogy ez súlyos hiba volt.

sokat segíthet, ha foglalkozol is a lóval. Célszerű megkeresni mit szeret, és kiszolgálni az óhaját, hiszen ilyenkor megmutatod neki, hogy nemcsak szivatod, hanem hasznos is lehet együttműködni. Persze ekkor sem hagyjuk, hogy általunk nem megengedett dolgot csináljon.

Na kb ennyi jut most eszembe, de tuti kimaradt sokminden, mert órákig lehetne mesélni az idomítás alapjait...

Alapvetően nem szoktam bántani a lovat, de, ha meg akar harapni egyszerűen szájbavágom és közben rászólok. Először igen csak meglepődött, aztán másodjára is bejátszotta, akkor is meglegyintettem, harmadszorra elég volt már a kezem emelni, most már az is elég, ha rászólok vagy "csúnyán" nézek rá (megjegyzem igen ritkán fordul elő, hogy ő valamiért is harapni akarjon). Nem fél tőlem, hanem tisztel.

A ló próbálgatja a határait, ha nem rendezed le vele, hogy ki a főnök, minél többet ráhagysz, annál jobban a fejedre tud nőni és szemtelen lesz. Lehet, hogy ma harap, de holnap már rúghat is. Az agressziót semmi képpen sem szabad tolerálni. Ménesben is, ha szemtelen a ló a feljebbvalójával az jól megharapja vagy megrúgja, utána már elég lesz csak rásunnyognia és tudja az alárendelt ló a helyét.

Mondom nem pártolom az erőszakot, teljesen elítélem azt, aki nekiáll püfölni pálcával a lovát, de valamilyen szinten nem kerülhető ki. Vannak lovak, melyet kenyérre lehet kenni bárki kezébe kerüljön, viszont vannak nehezebb esetek, amelyek hajlamosak átvenni a vezető szerepet, ha a lovas hagyja.

Oh igen:)

Mi is azt játszottuk, hogy az első lábát szépen adta, a hátsót is, aztán történt valami és a hátsóra elkezdett rúgkapálni.

Na mondom remek, szépen türelmesen próbálkoztam, ő meg kirugdosott, kikapált.. Egyszer csak elszakadt a cérna. Ő rúgott én is.... Volt hökkenet. Eljátszottuk háromszor, negyedszerre feladta.

Azóta ha ritkán eszébe jut, akkor felemeli, meglegyint, én pedig Őt. Na persze nem agyon rúgom, hanem jelzés értékűek, de azonnal tudja mi a helyzet.

Azt gondolom, van olyan helyzet, amiben csak az segít, ha kicsit odateszel neki.

Mielőtt leszólnátok, nem vagyok állatkínzó, nem bántom, de ezt valahogy felfogta.

Amúgy azzal nem értek egyet, hogy a kedvét kell keresni. Szerintem hülyére fog venni.

Mi úgy vagyunk vele, hogy van ideje a játéknak és van ideje a munkának. A pucolástól kezdve. Nehogymár egy 600 kilós lóval egyezségeket kössek, ha te nem rúgsz fel, nem harapsz meg, akkor adok egy almát. Vicc.

Ha rád harap, pofon neki, szerintem ha Ő nem csak fenyeget, te se csak fenyegesd. Ok, okozat. Harapásért pofon, próbálkozásért pofon ígéret.

Ha a lovásznak adja a lábát és az edződet nem szívatja, tuti ők sem azt játszották, hogy a kegyeit lesték.

Ez megint az erőszakmentes lószarság.....

A ló bőre amúgy is tök vastag, nem hiszem, hogy ártasz neki egy fülessel.