Egy olyan lovat adtak, akit nem tudtam kezelni. Szörnyű és kínos emlékek gyötörnek. Mit tegyek?

Engem is ültettek ilyen pónira (pedig oda meg vissza voltam, hogy végre nem egy hatalmas lóra kell ülnöm), akkor estem le 3x is egymás után minden órán, akkor volt, hogy terepen elragadott és majdnem elütött egy autó (abszolút a sofőrön múlt, hogy elkerültük, nem rajtam vagy a pónin) és akkor is fejeztem be a lovaglást 14 évesen, ennek lassan 10 éve. Mostanában kezdtem csak el gondolkodni, hogy talán újrakezdem.

Az edzőm annak idején borzalmasan szégyellte magát és elismerte, hogy erre nem számított, rosszul mérte fel a tudásom (pedig nem kezdő oktató volt és hiába jeleztem neki, hogy nem érzem elég jónak magam a terephez) és egyébként szerinte egyszerűen a póninak sem voltam szimpatikus, mert szinte soha nem volt vele ilyen probléma. Hogy ez igaz-e, azt nem tudom megmondani, mindenesetre az tény, hogy már akkor sunyított rám, mikor még csak ismerkedtem vele, fel se ültem rá. Ilyen is van, én pedig nem voltam tudásban alkalmas arra, hogy irányítsam, megmutassam, hogy én vagyok a főnök.

Balesetek meg mindig előfordulnak. Neked kell mérlegelni megéri-e, ad-e annyi jó élményt a lovaglás, hogy így is kitarts, vagy inkább csak lovat simogatni járnál. Nem csodálom, ha leépíted ezt a sportot, a lovak bazinagy állatok, és néha ijesztőek.

A lovardák sem egyformák, van ahol nyugodtabb lovak vannak hobbisoknak, van ahol sportlovak, amik nem igazán jó partnerek egy kezdőnek. Attól még nem biztos hogy rossz a lovarda, csak lehet nem neked való.