Melyik jobb megoldás ha megijed a ló?

Az első módszer jobb.

Gondolj bele, ha lát valami ijesztőt, és a lovas elterelné a figyelmét, azon kattogna a ló, hogy most veszélyben van-e. De ha megnézeted vele közelebbről az ijesztő dolgot, és rájön, hogy nem kell félni tőle, lenyugszik és mehettek tovább. Fontos, hogy ilyenkor mindkét szemével megnézze mindkét oldalról, mert a két agyféltekében csak úgy tárolódik jól azonos információ.

Ha csak 'lefoglalod', és mondjuk kisköröket csinálsz vele, attól előfordulhat, hogy csak idegesebb lesz. De a figyelemelterelés amúgy jó módszer néhány esetben, de nem ilyenkor.

Első!! Mindenképpen az első edzőre hallgass. Nem is értem a másodikat..

Amúgy előzővel teljes mértékben egyetértek

Ne haragudjatok! Én nem tudok veletek egyetérteni, de ezért nem kell szétszedni, nem én pontoztalak le titeket.

Levezetném:

"ha érzem hogy megfog ijedni akkor álljak meg és fordítsam az ijesztő dolog felé, ne induljak tovább amég le nem nyugszik és nem kezd el érdeklődni a dolog iránt utána fokozatosan sétáljak közelebb hogy megnézhesse"

Lehet ezt csinálni, de csak bizonyos lovaknál. Azoknál a lovaknál, akik bátrabbak, kíváncsibbak, ugyanis ez egy érzékeny, instabil lónál nem működik. Azoknál a lovaknál, akiknél mégis meg lehet csinálni, rettentő fontos a nyugodt hangsegítség, ami inkább legyen szimpla beszélgetés, mint csitítgatás, hisz ezzel azt közvetítjük a lóval, hogy nem olyan nagy dolog, mi sem vesszük ezt komolyan.

Annyira komolyan meg főleg nem venném, hogy a lovat szembefordítsam vele. Általában az érzékenyebb lovak, főleg amikor még nincsen köztetek olyan mély bizalmi kapcsolat csak jobban felmegy a pulzusuk, belelohallják (nem tudom pontosan hogy írják) magukat a témába, és egyre feszültebbek lesznek. A vége pedig egészen különböző lehet, az elrohanástól a szimpla földbe gyökerezésig. Ilyenkor érzékenyebb lesz a ló a különböző hangokra, egy apró falevéltől is szívrohamot kaphat.

" foglaljam le valamivel pl. Kiskörökkel hogy ne legyen ideje az ijesztő dologra gondolni és menjek tovább mintha nem lett volna ott semmi ijesztő."

Ez szerintem már sokkal jobb megoldás, de nem a kis kört mondanám ide példának. Hiszen terepen azért nem mindig van lehetőségünk kis kört lovagolni. Jól lovagolt lónak már egyenes vonalon is lehet feladatot adni, azzal, hogy aktívan lovagolja az ember. Persze van olyan ló, ami ettől függetlenül is képes a környezetére figyelni, de pont ezért fontos a minden napos munka során, hogy kiépítsünk egy ló-vezérkanca kapcsolatot.

A legjobb megoldás szerintem, a ló aktív lovaglása (testsúllyal, csizmával), ezzel elérhetjük, hogy a ló az ijesztő dolog felőli vállát terhelje (fontos figyelni, hogy lehetőleg ne fordítsuk szembe az adott dologgal). Ha ezt a vállát terheli, nem fog tudni olyan könnyen elugorni az ellenkező irányba, hiszen előtte súlypontot kell változtasson.

Második elem ebben a technikában, hogy nem kell túl komolyan venni egy ilyen ijesztő dolgot. Ha van helyünk, nem kell ráerőszakolni a lovat, nyugodtan menjünk először távolabb, ha máskor is járunk arra, akkor egyre közelebb, de oldalasan kicsit tolva a lovat. A lovas érzésén múlik, hogy mennyire közel, de semmiképp ne pörögjünk rá erre, a lényeg az, hogy a lehető legmagabiztosabban elhaladjunk mellette. A ló érzi, hogy nem kell félni attól az adott dologtól, hiszen mi annyira se méltatjuk, hogy megpróbáljuk hozzá odaerőszakolni, vagy összevesszünk vele miatta.

Tudom, nem tűnik jó megoldásnak ráhagyni a lóra a szemességet, de nem tudod ráhagyni a lóra azt, amit nem követelsz tőle. Rengeteg hasonló problémájú lóval volt dolgom, átlagban véve mindegyik teljesen megnyugodott a 2-3. terepre. Egyszerűen le kell tojni. Ha mégis megijedne (összerezzenne), akár ki is nevetheted a lovat, és nyugodtan meg is simogathatod, ilyenkor ez nem dícséretet jelent, hanem ilyen "nyugi már haver" szerű. Ki kell tapasztalni, melyik lónál mi vált be. Az én lovam ezen technika hatására például sokkal nyugodtabb terepen, mint pályán.

Ugyan ez amiatt is lehet (és ez is egy tipp), hogy én általában pihenőnapokon, lazító mozgatásokkor szoktam kijárni terepre, sétálni, ügetni, esetleg kicsit lazán vágtázni, de a zöme a munkának lépés, és tényleg csak 'bandukolunk' a zöldben, nem küldetésre megyünk a kapun kívülre, hanem lazulni. A ló ezt pontosan tudja, és egész úton szinte (!!) akármilyen körülmények között nyugodt marad, ellazultá válik.

Illetve annyit még hozzá fűznék, hogy elhangzott egy ellenérv a második módszerrel kapcsolatban, mégpedig:

"Ha csak 'lefoglalod', és mondjuk kisköröket csinálsz vele, attól előfordulhat, hogy csak idegesebb lesz. De a figyelemelterelés amúgy jó módszer néhány esetben, de nem ilyenkor."

A mozgatás mindig stresszlevezető. A lóban akkor gyűlik fel a feszültség, ha nincs hova menekülnie. Ha megáll a ló, nő benne a feszkó, míg jártatáskor levezethet. Előfordulhat persze, hogy cselekvésünktől függetlenül egyre idegesebb lesz a ló, de tapasztalataim szerint ez annak a következménye szokott lenni, hogy a lovas nem tudja hitelesen átadni a 'leszarom' stílust. Mert ha ez megtörténik, akárhogy is cselekszik a lovas általában sokkal pozitívabb az eredmény.

A figyelemelterelés része is jó, de amikor a ló igazán fél, nem fogja érdekelni a feladat, ugyanúgy ahogy mi sem tudunk tanulni, amikor éhesek vagyunk. Mert az egy fontosabb szükséglet. Kifelé figyelés esetén megoldás lehet a figyelemelterelés, de amikor fél a ló a stresszlevezetés funkció miatt választjuk a mozgatást, nem a figyelemelterelés miatt.

3mas vagyok.

Egyáltalán nem zavar, hogy le lettem pontozva, viszont furdal a kíváncsiság, hogy mivel tud érvelni valaki, mivel nem ért egyet. Nagyon szeretek tanulni, és ha valaki meg tudja nekem jó érvvel indokolni, hogy mivel és miért nem ért egyet, simán megváltoztatom a véleményem.

Hát én egyetértek veled nagyjából, csak azzal nem hogy mozogni kéne a lónak. Mármint, egyszer terepen megijedt egy fától a lovam, se előre se hátra nem mozdult. Én erre hosszú szárakat adtam neki és elővettem a leszarom stílust, és erre ő elkezdett feloldódni, odamenni a fához. Pár percig nézegette szagolgatta, és utána mehettünk tovább.

Én ilyen helyzetben a lóra bíznám a döntést. Nyilván nem arra gondolok hogy akkor hazavágtathat, hanem arra, hogy ő az ő tempójában azt csinál/kezd a 'félelmetes' dologgal, amit akar.

És azt elfelejtettem hozzátenni hogy dícsértem is a lovat hogy nem kell félnie, stb.

6os, 2es vagyok