A kiskört miért tanügetésben lovagoljuk?
A kiskörre a fejlettebb agyberendezésűek, mint a Horthy-korszak katonai lovaglása, mely az örkénytábori világhíres lovasok/edzők bölcsője, vagy a bécsi Spanyol iskola egykori vezetője, Podhajsky, idomítási feladatként tekintenek, így aztán nem nagyon kerülhet szóba a tanügetésről eltérő jármód, sem a cigánykerekezés, sem az egylábon ugrálás.
Az örkénytábori alapokról tájékoztat a Lovaglás, hajtás, málhásállatvezetés című 1937-es kiadású katonai szabályzat (reprint kiadásban forog a neten).
Ugyanabból a ló- és lovas képzési műhelyből származik az 1954-es kiadású Munkabizottság: Lovaglás és hajtás, amelynek szerzői Bodó Imre, Galkó Ernő és Keméry Pál (az is megtalálható a neten).
Bodó Imre:
keméry Pál:
Itt meg mindhárom név szerepel:
Galkó Ernőről szintén volt katonatiszt, a 60-as évek egyik mesteredzőjéről csak azt tudom még, hogy aztán a tatai lovasiskolát vezette.
A másik oldala a dolognak, hogy azért is kell az idomítási hozzáállás, mert a kiskör a lónak egyáltalán nem természetes patanyofigurája.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!