EHV-1 vírusról?

[link]

De ez nem biztos, mert én honnan az anyámból tudnék ilyenek, ugye jelentgetők?

Egy...senki.

[link]

"A lovak herpeszvirusa (Equid herpesvirus - EHV) világszerte nagymértékben elterjedt lóállományokban. A két legjelentősebb az EHV-1, lovak légúti tünetekkel, vetéléssel, illetve idegrendszeri tünetekkel járó betegsége, illetve az EHV-4, ami elsősorban légzőszervi elváltozásokat okoz és csak elvétve vezet vetéléshez vagy idegrendszeri tünetekkel járó betegséghez.

A vírust a fertőzött lovak a vetélt magzattal és légúti váladékokkal terjesztik, a fertőződés főleg közvetlen érintkezéssel, illetve cseppfertőzéssel, belégzés útján, vagy szájon át történhet. A kórokozó a legnagyobb mennyiségben a betegség heveny szakában, és az azt követő néhány hétig ürül, a lovak azonban rendszerint életük végéig hordozók maradnak.

Immunszuppresszív hatásokra a tünetmentes fertőzött lovak is tömegesen üríthetik a vírust, ami a fogékony állatok között nagyon gyorsan terjed. A légúti tünetek sokszor olyan enyhék, hogy azokat észre sem veszik, és a betegségre csak a később bekövetkező vetélések hívják fel a figyelmet.

Általában 3-5 napos lappangási idő után jelentkeznek az általános tünetek a fogékony lovakban, főként pedig csikókban, melyek néhány napig tartó hőemelkedésben, bágyadtságban, étvágytalanságban nyilvánulnak meg. A felső légutak többnyire enyhe hurutos megbetegedésére utal, hogy az állatok köhögnek, könnyeznek, az orrnyálkahártya és a kötőhártya kipirult, a betegeknek savós orrfolyása van.

Bakteriális szövődmény hatására tüdőgyulladás is kialakulhat hajlamosító tényezők (pl. rossz tartási körülmények, nehéz munka) hatására.

Az idegrendszeri forma esetében a heveny hurutos tünetek időszakában vagy röviddel ezt követően, akár légúti tünetek nélkül is kialakulhat keresztgyengeség vagy bénulások. A beteg állatok hátulsó lábaikon bizonytalanul állnak, rogyadozva és csak nehézkesen járnak, továbbá húgyhólyag atonia és végbélbénulás is jelentkezhet. Súlyosabb esetekben a gyengeség az elülső végtagokra is kiterjed, és a keresztgyengeség bénulássá fokozódhat, majd az állatok nem tudnak felkelni. Az enyhébb esetek megfelelő kezelés mellett akár teljesen meggyógyulnak, a súlyosabb esetekben mozgászavarok maradnak vissza, és az is gyakori, hogy a betegség elhullással jár.

A fertőzés igen súlyos következménye a vemhes kancák vetélése, ami jellemzően a vemhesség 8.-10. hónapjában következik be, a fertőzés időpontjától függetlenül. Fogékony állományokban akár a kancák 30-40%-a is elvetélhet. Néha rendes időre gyenge, életképtelen csikó születik, mely napokon belül elpusztul.

A betegség elleni védekezés az általános járványvédelmi szabályok betartása mellett (az idegen állományból származó lovak egy hónapos karanténozása stb.) vakcinázással történhet.

Ha adott egy tenyészállomány vemhes kancákkal, a rendszeres és szabályszerű oltássorozat meglehetős biztonsággal véd a vetélésekkel és koraellésekkel szemben. Ugyanez viszont nem igaz az idegrendszeri megbetegedésekre. A herpesz vakcina védelmi vonalát az idegrendszeri megbetegedést okozó vírustörzsek képesek áttörni. Emellett néhány korábbi – nem teljesen bizonyított – megfigyelés alapján az idősebb, többször oltott lóban a betegség kialakulásának esélye bizonyos immunológiai tényezők miatt nagyobb."

"A mai FEEVA fórum röviden összefoglalva az EHV-1 járvánnyal kapcsolatban:

A jelenleg Európában több helyen is zajló herpeszvírus járványban elsőként érintett ló február 14-én kezdett tüneteket mutatni. A valenciai FEI rendezvényen február 1. és 22. között több, mint 700 ló vett részt, közülük 160 van jelenleg karanténban, 80 állatnál jelentkeznek tünetek. A járványban eddig 5 ló pusztult el, a beteg és elhullott egyedek többsége vakcinázott.

Három fontos dolgot szükséges kiemelni:

1. A teljes lezárásra azért van szükség, mivel a feltételezetten fertőzött istállókban több, mint 500 ló fordult meg. Ezek közül többet is haza menekítettek még a karantén kezdete előtt, így Európában számos helyen alakulhatnak még ki kitörések. Jelenleg igazolt járványgócok vannak Belgiumban, Fransziaországban, Németországban és Svájcban.

2. Fel kell hívjuk a figyelmet, hogy a herpesz elleni oltás nem véd az idegrendszeri forma ellen. Amennyiben megfelelő számú lovat oltanak be, a vakcina lassítja a vírus terjedését, de egyedi védelmet nem biztosít, így hamis biztonságérzetet adhat a tulajdonosnak.

3. Jelenleg az egyetlen megfelelő védekezési módszer a lovak forgalmának korlátozása, a külföldről érkező állatokat javasolt karanténba zárni 28 napra. Ez rövidíthető 21 napra 1 negatív PCR eredménnyel, vagy 14 napra, amennyiben a 7. és 14. napon elvégzett PCR vizsgálatok eredménye is negatív."

[link]

[link]