Mi lenne jobb a kutyának?
Az elozo kutyam abba belehalt,h elmentem fel honapra nelkule nyaralni es addig anyammal volt.
Szoval olyan,mintha megolned ot,ha elhagyod. Ne tegyel ilyet. Gusztustalan lelketlen dolog lenne elhagyni. Nagymamadat lepasszolod masnak,ha elkoltozol??
N
Vidd magaddal.
A kutya eleve jobban érzi magát a gazdáival egy légtérben, mint kicsapva az udvarra.
Ki kell vinni sétálni és ennyi.
Te a nehézségektől félsz, hogy több gond lenne vele? Sétáltatás, lakás miatt többet tisztítani a tappancsokat, ha esik az eső, vagy fogalmam sincs, mi a gond.
Nálam alap, hogy viszem magammal a kutyámat, ha költözök. Főleg egy 8 éves "hozzánknőtt" állatot. Más majdhogynem finomkodott veled, de akkor majd én leírom: szívtelen dögök vagytok, a kutya meg sem érdemelt eddig sem titeket! Mi a francnak tartottátok egyáltalán? Hogy gondolod, hogy neki jobb a régi helyén? Megvagy te buggyanva.
A kutya nem az otthonához kötődik, hanem a gazdájához. Nekem alapból eszembe sem jutna egy ilyen kérdést feltenni, mert számomra a kutya az a családom tagja. Ezek szerint te nem kötődsz ennyire a saját kutyádhoz?
Másik oldalról megközelítve a kérdésedet: Az oké, hogy az új gazdái befogadnék és gyerekek is lennének, akik szeretnék. De honnan tudod, hogy alkalmasak-e a kutyatartásra? Honnan tudod, hogy nem Pedigree-vel fogják majd etetni és hogy nem lesz lepasszolva a kutya a kisgyerekeknek, akik majd püfölgetik játszásiból, de sétálni nem viszik ki egyszer sem? Honnan tudod, hogy azonnal meg fogja kapni a szükséges orvosi ellátást, nem pedig elaltatják az első nehézségnél, mert "az állatorvos azt tanácsolta, mert úgyis öreg már"?
Belga juhászom van. Világ életében kertben volt, a házba is utált bejönni. Aztán úgy alakult, hogy ideiglenesen lakásban laktunk. Egy percig se gondolkoztam azon, hogy lepasszoljam a kutyám. Egyrészt bele is őrült volna (nagyon egygazdás, a férjemmel mi vagyunk a mindene), másrészt mi is beleőrültünk volna.
A kutya napközben a lakásban takaréküzemmódba kapcsolt, feküdt és nézelődött. A sétáknál jól le lett fárasztva, mentünk futtatóba, úszni stb. Semmi baja nem lett tőle. Megszokta.
A kutya háziállat, és nem családtag! Ennyi. Családtagnak tekinteni a nem normális dolog. A családtagokat a DNS-ük is összeköti. De sajnos ebben a deviáns öngyilkos világban már sajnos az aberált a normális. Így írtuk ki a saját fajunkat, agymosással. És ezt sok beteg, egyre hangosabban is hírdeti, megölve vele a normális embereket is.
Mellesleg nekem nem nyűg a kutya, mert anyagilag erős vagyok, és úgyis a gyerekek foglalkoznak vele. Rajta kívül még van egy szőnyegcirkáló, és egy macska is. Amúgy anyósékhoz került, egy fiatalabb fajtársa mellé, és köszöni, nagyon jól van. Nagyívben tesz rá, hogy más lett a gazdája. Mindene megvan, és meg is ismer minket, de jól el van nélkülünk.
Inkább gyerekeket kellene "gyártani", nem ragaszkodni, meg ölre menni, egy deviáns "eszme" miatt. És ebben, csak a kutyák nem hibásak! Sok ember falakat épít maga köré, nem áll szóba senkivel, és bebeszéli magának, hogy csak a kutyája szereti. De ez egy nagy tévedés...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!