Miért nem követ a kutyám?

Ez egy ilyen típusú kutya, így kell elfogadni. Nem hiszem, hogy változni fog. Nekem két collie-m volt (az egyikkel kutyaiskolába is jártam), azok is ilyenek voltak. Ettől függetlenül ragaszkodók voltak, de nem lógtak mindig rajtam. Elég önfejűek voltak. Ha hívtam őket, fél napig kellett könyörögni, hogy jöjjenek már. Séta közben is inkább nekem kellett figyelni rájuk, hogy el ne kujtorogjanak, és nem ők figyeltek engem. Néha olyan érzésem volt, mintha kecskét őriznék.

Aztán amikor lett egy mentett német juhászom, akkor tudtam meg, milyen az, amikor olyan kutyája van az embernek, aki mindig ott van, ahol én, mindig a lábam mellett, aki séta közben engem figyel, és nem én őt, akivel együtt őrizzük a másik kecske-típusú keverékemet :-)

Nekem is borderem van, ő már 11 éves és bejöhet a házba is. Ha házon belül elmegyek valahova és 5 percnél tovább vagyok ott, akkor már elindul utánam, majd mellém telepedik :)(régen kb azonnal indult, mikor én is felkeltem, de nem szeretem, ha lépcsőzik, mindig tiltottam és ezért már nem kezd rögtön követni)

Ha a kertben vagyok először jön, majd otthagy és elmegy akár olyan helyre is, ahol egyáltalán nem lát :) Mostanában, ha hívom nem mindig jön rögtön, mert máshol kezd el keresni :P ő ilyen, fogadd el :)

5. Nekem is juhászkutyám van, de ő mindenhova követ. Kivéve nyáron, nyáron a járólapon fekszik, onnan néz folyamatosan oda ahol vagyok, szinte pislogás nélkül... Nagyon creepy. :D

Nem szeret az ágyon feküdni, de minden éjjel 5x 6x felugrik megnézni hogy életben vagyok-e, aztán pontosan az ágy mellé fekszik. Ha kimegyek wc-re jön velem, ha kizárom még neki áll feljebb. Amúgy én extra sokat foglalkozom vele, borzasztóan ragaszkodik hozzám, én vagyok a mindene. Neki sincs szorongása, azért eltud mellőlem szakadni a séták során, de ha 10 méterre megy tőlem már megáll és inkább bevár magától. De nem is olyan önálló, mint a te kutyád. Az én kutyám mondjuk napi 5 nélkülem töltött óra után már kezelhetetlen, ő nagyon egygazdás. Ismerek egy border colliet, akinek volt egy családja aztán Egy csúnya napon, elvalt a férj és a feleség, és a feleségnél maradt a kutya. Amúgy a nőhöz ragaszkodott jobban, egy csomó dologra tanította, szerette, de sajnos odakellett adnia másnak, mert 14 órában kezdett el dolgozni hogy eltartsa magát. Bordert meg nem lehet 14 órára magára hagyni... Egyébként szerintem egy kutyát se. 1 napot nem sírt a másik gazdája után, nem kereste, nem várta, elkezdett a másik új gazdájához alkalmazkodni. Egyben számomra szomorú lenne, ha a kutyám nem hiányolna engem, de valahol örülnék is, hogy nem tudja megtörni az elvesztésem. A borderek ilyenek, önállóak, és erősek. A tied is ilyen, örülj neki.