Ez szeparációs szorongás vagy csak kölyökhiszti?

Kb. 10 napja van nálunk egy kiskutya, aki rejtélyes módon az udvarunkra került. Nem akartunk kutyát, nem készültünk fel rá, így gazdit keresünk neki, de addig is nyilván foglalkozunk vele. Eddig többynire a házban volt, mert a saját kutyánk nem kedveli, és nem mertük őket egyedül hagyni. Fokozatosan próbáljuk kiszoktatni, eddig nem volt gond, de ma reggel iszonyatosan hisztizett az ajtó előtt, konkrétan mint akit ölnek. Pedig nem is volt egyedül, mert ott volt a mi kutyánk. Ha a házban hagyjuk egyedül, akkor csak picit nyüszög az elején, aztán lefekszik aludni, bár előfordul, hogy lefoglalja magát, de igazán kárt még nem csinált. Hogyan kellene ezt megcsípni még az elején, hogy ne durvuljon el a helyzet?