Ez így jó lenne szerintetek?

A helyzet az,hogy Nagymamámék beszereztek egy 8 hónapos labrador kölyköt,de sajnos elég rossz állapotba került -eslősorban Nagymamám- ,így már nem tudnak róla gondoskodni. Nem mondom,eddig is én hordtam őt kutyaiskolába,neveltem,stb. ,de most hozzánk kerülne emiatt a kutyus. Őszintén nem számítottam rá,mert 16 évesen nem gondolom,hogy az életmódom alkalmas lenne egy kiskutyára,de nincs szívem őt menhelyre küldeni. Arra gondoltam reggel elvinném egy jó háromnegyed órát biciklizni,mert akkor futhatna egy jó nagyot és legalább kiadna egy marék energiát, napközbenre bejáratos lenne a házba kutya ajtón keresztül,azonban alapvetően a kertben lenne és délután hazasietek. Abban egyeztünk meg anyummal,hogy otthon én agyilag fárasztom őt amíg haza nem ér és utána meg lemegyünk egy jó nagy sétára.

Szerintetek ez elviselhető lenne a kiskutyának? Vagy meg sem érdemes próbálni?

A hétvégén természetesen egész napos foglalkozásokat tervezek, ráadásul a vasárnapi kutyaiskola állandó program lenne,csak tartok tőle,hogy napi 7 óra kertben sok lenne neki.