Mennyire jó vagy esetleg rossz, ha 3 és fél hósan hozok el egy kölyökkutyát?

kedves utolsó:

te meg illemórára járjál. nyelvtanilag semmi hiba nincs a kérdésében! te viszont egy igazi tapló paraszt ember vagy.

kérdező:

nem késő, ha elhozod és hozzászokott az új környezetéhez akkor kezd el neki tanítani az alap parancsokat (ül,fekszik,állj), tanítás közbe légy türelmes! :)

Sőt! Ez már nagyon is optimális. Rengeteg dolgot megtanult az anyjától, amit egy korábban (sajnos 6 hetesen már elveszik az anyjától a kutyákat sokszor) elhozott kölyök nem.

Szüksége is volt a tanulásra. Sokkal kiegyensúlyozottabb kutyát kapsz így, mintha 6 hetesen elhoztad volna.

Persze hogy fog ragaszkodni. Gondolj bele, hogy a menhelyről kivitt, akár 10 éves kutyák is tudnak ragaszkodni.

Jó kutyázást!

Azért szerintem ez attól is függ, hogy mennyire szocializálták, mert ha egy kennelben volt a mamájával 3,5 hónapot, akkor az nem feltétlenül jó. A szüleim kutyája 4 hónaposan lett elhozva egy olyan helyről, ahol kb. csak a mamájával meg a tesójával találkozott, meg azzal aki néha etette. A kutya 65 kg, és retteg azóta is mindentől. Kb egy éves munka volt pórázhoz szoktatni, de odáig sosem jutottunk el, hogy élvezze a sétát. A kertben kedves, kiegyensúlyozott bújós, kutyákkal jól el van, de az ember számára még 6 év után is félelmetes dolog.

Persze nem biztos, hogyha korábban elhozzuk akkor nem lesz ilyen, elég nagy esélyét látom, hogy a szaporítás miatt ideggyenge (van törzskönyve, de nekem gyanús).

Utolsónak: azért ilyen a kutya, mert nem tenyésztőtől szereztétek a kutyát, hanem szaporítótól. Nem ugyanaz. Ha tenyésztő volt mégis, akkor meg elég pocsék tenyésztő.

Kérdezőnek: 3,5 hónaposan teljesen normális elhozni. Jó korban van. Valaki írta, hogy már szocializálódott. Ez így van, sok mindent megtanult az anyjától, persze ez nem jelenti azt, hogy nem lesz szeleburdi kutya az elején =). Kiskutyát 8 hetes kora előtt nem szabad elválasztani az alomtól! Éppen azért, mert az alomtársaival a játék közben méri fel az erejét, akkor jön rá, mi okoz fájdalmat a másiknak. Mi 10 hetesen hoztunk el egy németjuhász keverék szukát 6 éve, persze a játék közben csupa kutyanyál lettem, meg néha fel is sértette a bőrömet, de nem azért, mert erősen harapott, hanem mert tűhegyes fogai voltak. A mai napig szoktam birkózni vele (40 kg, lehet benne kapaszkodni, meg gyöntölni, nem kell félni, hogy összetörik =)), és van hogy megfogja a kezemet, de soha nem szorít rá erősen, tudja hogy, mi fáj a másiknak és mi nem. Pedig csak egy mozdulat lenne a számára az, hogy eltörje a karomat.

Persze ezekre az ember is meg tudja tanítani, de ha valami fájdalmat kap az ember egy kutyával való játék során, legtöbbjüknek az a reakció, hogy pofán verik a kutyát... Pedig a gazda keze sosem bánt! Mindig csak ad! Ha fájdalmat okoz, inkább sikíts egyet, de ne csapd pofán, tudja ő, hogy most egy kicsit megfeledkezett magáról =).

Azért nem ez a gyakoribb amit az utolsó leírt.

Én 3 hónaposan hoztam el a mostani kutyámat. Semmi baja nem volt. Első perctől ragaszkodott, nem félt soha semmitől, embereket/kutyákat imádja.

De h még messzebbre menjek. A keverékemet 1,5 évesen fogadtam örökbe. 10 hónaposan utcáról fogták be vidéken, tehát nagy valószínűséggel ott is született és nőtt fel. Nála ragaszkodóbb kutyát nem ismertem még.

Az óriási tévhit h a kutya ahhoz fog legjobban ragaszkodni aki kiskorától vele van. A kutya ennél összetettebb érzelmi világgal rendelkező lény - nem kiskacsa. Ebben a 6-12 hetes kora közötti szakaszban nem a gazdához (és majdani falkavezérhez) kezd el ragaszkodni, szokik hozzá, hanem az emberhez, mint fajhoz. Ha az emberrel való kapcsolat kimarad ebben a korban, utána sokkal nehezebb lesz vele minden ami emberrel kapcsolatos. De lehet h csak 2-3-6 évesen ismeri meg azt akihez a későbbiekben a legjobban fog ragaszkodni - és nem az alapján h ki adja neki a kaját. :o)

Na, hát pont ezt mondtam én is, hogy attól függ, hogy milyen szocializációban volt része a 3,5 hónap alatt. Mert ha embert nem nagyon látott a 3,5 hónap alatt, akkor lehet vele gond, ugye 10-12 hetes korában kellene szoktatni ahhoz, hogyan a későbbiek során hogy fog élni. Tehát ha 3,5 hónapig családban volt, emberrel is találkozott, meg kutyával is, és foglalkoztak vele, akkor biztosan nem lesz gond.

Ha viszont kennelben volt, és nem foglalkoztak vele, csak etették, és nincs hozzá szokva a simogatáshoz, az ember jelenlétéhez, akkor lehet, hogy nehezebb lesz vele.

Azt meg nem is értem, miért kell osztani ezt a szaporító dolgot, mikor én is pont ezt mondtam. Tudom. A szüleim vették, én 14 éves voltam. Most szégyelnem kellene magam, mert akkor még nem tudtam, hogy a törzskönyv nem elég garancia?

Ideális kor.

Az én kutyám 11 hónaposan került hozzám,jó tenyésztőtől.

Semmi probléma nincs vele.Nagyon ragaszkodik hozzánk.