Miért van az hogy mondják"az ÁLLATVÉDŐK" hogy ha nem menhelyről hozunk kutyát akkor vegyünk tenyésztőtől?

Ha ketrecben tartotta a kutyákat a "tenyésztő", akitől hoztad, akkor ő egy törzskönyves szaporító volt.

Egyáltalán miért vettél egy ilyen embertől kutyát?????

Mi, amikor kiskutyát kerestünk, több tenyésztővel is beszéltünk. Belefutottunk törzskönyves szaporítóba is. Olyanba, aki kiváltotta ugyan a papírokat, de sorozatban gyártja a kiskutyákat, vagyis semmivel nem jobb, mint egy sima szaporító. Volt neki vagy 8-10 kutyája kennelekben tartva. Használati tárgyak voltak. Vissza sem hívtuk.

Az első kutyánkat olyan tenyésztőtől vettük, akinek egy kan és egy szuka kutyája van, 2 évente van egy alom. Amúgy családi kutyák, megfelelő kondiban, napi sétával. Gyönyörűek.

A második kutyánk pedig olyan helyről van (az első tenyésztő ajánlotta) ahol két szuka van. Mindkettő családi kutya, a gazdi versenyszerűen sportol velük. Nyers kaját kapnak, gyönyörűek, egészségesek kiegyensúlyozottak.

Egy állatkínzónak, aki rossz körülmények között tartja a kutyáját, nem szabad pénzt adni!!!! Amíg megveszik tőlük ezeket a szerencsétlen körülmények között született kutyákat, addig megéri nekik a mocskos sorozatgyártás.

Ezért vagy rendes tenyésztőtől vegyél kutyát (fent leírtam, hogy ez mit jelent) ha egy konkrét fajtát szeretnél, vagy fogadj örökbe egy mentett kutyát. Haszonszerzés céljából szaporítottat ne!!!

Érzékeny témát érintettél :D

[link]

Ez viszonylag friss :( szegénykék

Az igazi tenyésztő elsődleges célja a fajta nemesítése.

Ehhez szükséges az, hogy egy nagyobb állományod legyen. Tökre jól hangzik, mikor valaki csak 2-3 kutyát tart és elsődleges célja, hogy egy jó életet biztosítson nekik, de tenyészteni is szeretne, ezért lehoz két almot a szukája egész élete alatt. Attól a szukától, akivel egyébként sportolgat, kirándulni jár és esténként ott szuszog az ágya mellett. Mivel nála elég erős létszámkorlát van, attól a szukától, akit épp dobott a gép, akit kiválasztott annó 6-8 hetesen és a szűrései azért rendben vannak, meg a tenyésszemlén is átment, de amúgy lehet, hogy nem is egy jól vagy extrássan sikerült kutya, csakhát ő van és abból főzünk, ami van... Meg ugye felkerült a szemellenző is, a mama pici kutyusa a legszuperebb. Aztán két alomnyi középkategóriás kölyökkel gazdagítja a fajtát.

Számomra egy jó tenyésztő meg tudja hozni azt a döntést a kutya felnőtt korában, hogy nem fedezteti be, nem hoz le tőle egy közepes almot, még ha a papírok meg is lennének hozzá, mert tudja, hogy a kutyától lejövő almok nem adnának a fajtához. Ehhez pedig kell egy nagy állomány és a képesség arra, hogy a felnővén már kevésbé jó kutyákat eladja/elajándékozza természetesen olyan embernek, aki utána jó gazdája lesz a kutyának.

Vannak persze, akiknek sikerült ezt megugrani: A tenyésztő eladja az összes kölyköt az alomból és az ígéretesekkel olyan szerződést irat, hogy ha jól sikerül a kutya, akkor viheti kiállításokra, lehozhat tőle almokat. Csak ehhez ugye olyan gazdikat kell találni, akik adott esetben havonta elmennek tréningezni a kutyával oda, ahova a tenyésztő kéri(ringdresszúra), úgy nevelik, hogy még kezelhető legyen, de majd látszódjon a wesen" is a ringben és megfelelően táplálják.

Az állatvédők inkább azon vannak, hogy ne támogassunk olyan embert, aki ketrecekbe bezárva, a saját ürülékükben tapicskolva, étlen-szomjan tartja a kutyáit, vagy olyantól, ahol az összes tüzelésnél vemhesül a szuka, amíg csak tud.

#24-es, értem, hogy mit mondasz. Ha valaki ezt, amit leírtál jól tudja csinálni, hajrá.

#21-es voltam, nekem vannak családi kutyás tenyésztőktől kutyáim. Nem mondom, hogy ez a tökéletes megoldás, biztosan létezik más, remek tenyésztési módszer is.

De míg néhány aranykoszorús mestertenyésztőtől mostanában sok beteges, problémás kutya kerül ki, addig az enyémek és az alomtestvéreik is egészségesek. Hozzá kell tennem, hogy mindkét tenyésztőnknél hobbikutyaként indult a kutyatartás. Aztán kiállításokon olyan jól szerepeltek, hogy biztatták a gazdikat a továbbtenyésztésre.

A "gazdi pici szemefényének" olyan kiskutyái születtek, hogy külföldi versenyeken is szép eredményeket érnek el. Az én egyik kutyám is ösztönerős és jó munkakutya. Az egyik alomtestvére viszont abszolut profi a munkájában.

Nagyon bejött nekik ez a párosítás.

A másik kutyám anyjához a gazdi mindig nagyon körültekintően választ kant. Komoly casting előz meg egy alom lehozását. Az mi almunkból szinte mindegyik kutya hobbikutya lett. Te erre az alomra mondanád, hogy csupa közepes minőségű kiskutya :) és igazad is lenne, hiszen valahogy szinte mind kilóg a standardból. Nem tudom, hogy dolgozik-e valamelyik, de konkrétan az enyém nem a legjobb munkakutya. DE, soha nem volt beteg, a vasszöget is megemészti, nem egy érzékeny egészségű kutya. Az alomtesók is makkegészségesek.

Én mindkét kutyámmal elégedett vagyok. Továbbtenyészteni nem szerettem volna, ivartalan mindkettő. Jól jön, hogy legalább az egyik jó munkakutya, mert nálam kell dolgozniuk.

Szívesen támogattam ilyen tenyésztőket, akik szeretik a kutyáikat és valóban hobbi nekik a tenyésztés, nem ebből akarnak megélni. Számomra fontos szempont volt a tenyésztő kutyákhoz való hozzáállása.

"a normális tenyésztő a fajta javítása, tökéletesítése miatt kezdett bele a tenyésztésbe."

Hát hogyneeee.... :D Lásd genetikailag teljesen eltorzult német juhászok (ja, hívd show-vonalnak, egyből jobb lesz), lassan élni is képtelen ölebek, természetes úton szülni képtelen buldogok, a mopszhoz már lassan saját lélegeztetőgépet kell mellékelni... Itt mind a fajta javítása, tökéletesítése volt a cél, és nem a pénz... Csak gratulálhatunk a tenyésztők önzetlen szakértelmének. Tisztelet a kevés kivételnek.

De egyszerűbb olyan világot hinni, ahol a "szaporítók" mind állatkínzók, bezzeg a tenyésztők a minőségre mennek.