Vélemények, tapasztalatok a következő fajtákról?

Nekem borderem van és a beardiket ismerem még. Azért van ilyen kutyám, mert illik a temperamentumomhoz, az életformámhoz, a jellememhez, pont olyan kutya, amilyennel én teljesen egy hullámhosszon vagyok. A másik három említett fajta nekem sosem lenne, egyszerűen nem szimpatikusak az ilyen típusú kutyák és nem az én jellememhez valók. Szeretek minden kutyát persze, de olyanokat nem tartanék.

Szeretem a pásztorkutyákban azt, hogy alkalmazkodóak, jól irányíthatóak, a borderben kifejezetten szeretem, hogy mindene a munka és hatalmas a megfelelni akarása. És igen, azt is szeretem benne, hogy rengeteget kell foglalkozni vele, mi tökéletesen kiegészítjük egymást. Én elunnám magam egy lusta kutyával. :D Imádom, hogy így pörög és "munkamániás". A családom és az ismerőseim már sokszor kérdezték, hogy bírok együtt élni vele, nekik ez sok. :D Nekem nem. Ha kell, tud nyugton is lenni és heverészni is persze. De sokat kell vele foglalkozni, különben lakberendezővé válik és elviselhetetlen. :D Nekem viszont ez nem akadály. Így, hogy biztosítani tudom számára a megfelelő mennyiségű szellemi és fizikai tornát, számomra egy nagyon kellemes társ.

Jó eltérőek...szóval érdekes kérdés.

A boxer , jó fajta, de egy kemény és néha harcias munkakutya, viszont gyerekekkel jól el van, szereti a családját, első kutyának nem ajánlanám.

amstaff : Csak tapasztalt kutyásnak, aki tudja mire vállalkozik, de aki ért hozzá remek őr kutyát fog kapni, én mindenesetre nem vennék. Inkább akkor már a boxer.

doberman : Hát megintcsak: inkább a boxer

border collie : állítólag a ,,legokosabb kutya" Sokat kell vele foglalkozni, lekötni, nagyon aktív fajta.

Úgy nem érdemes tartani, hogy a gazda csak reggel meg este látja.

bearded collie: Kedves barátságos szőrmók. Házőrzőnek nem való, de nagyszerű házikedvenc.

Őt ajánlanám első kutyának is, egyedüli baj talán vele a szőre, amit ápolni kell, de ez szerintem csak csekély bonyodalom. Megéri, nekem személyes kedvencem, így természetesen azt mondom, ő a legjobb választás.

Most vettem meg a harmadik dobermannomat. Ő még pici, de az előző kettőről csak jókat tudok mondani.

Ösztönösen védik a családot, de tudják ki a barát. Nálunk mindkettő imádott labdázni és bár soha sem voltak kennelbe zárva és rohangálhattak egész nap, ha meghallották a póráz csörgését, megőrültek. Imádtak sétálni, bicaj mellett futni és fürdeni ( mármint a Dunában, a fürdőkádat nagyon utálták)

Volt egy boxer barátunk. Hát az egy csuda pofa volt. Labda őrült és egy nagy bohóc. A házőrzés az ugatásban kimerült nála. Nagyon barátságos volt.